A Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság külügyminisztereit tömörítő, tavaly novemberben alakult, úgynevezett G5+ csoport negyedik alkalommal ülésezett, ezúttal a spanyol fővárosban. A tanácskozáson Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője, valamint Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vett. A tisztviselők szerint szükség esetén minden eszközt be kell vetni Oroszország ellen.

Felszólították Oroszországot, hogy azonnal egyezzen meg
A résztvevők úgy vélték, hogy akár újabb szankciókra is szükség lehet.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy vessen véget késleltető taktikájának, és Ukrajnához hasonlóan haladéktalanul egyezzen meg az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetről, egyenlő feltételek mellett és teljes körű végrehajtással. Az előrehaladást egy világos időbeli keretben kell látnunk
– olvasható a spanyol külügyminisztérium által közzétett dokumentumban. Mint nyilatkozatukban írták, készek arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel további nyomást gyakoroljanak Oroszországra, beleértve az új szankciók elfogadását is, hogy nehezítsék számára a háborút, és biztosítsák Ukrajna lehető legjobb helyzetét egy igazságos és tartós béke garantálásához.
Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Oroszország vagyoni eszközeit vissza kell tartani mindaddig, amíg be nem fejezi Ukrajna elleni agressziós háborúját, és meg nem téríti az okozott kárt
– emelték ki, továbbá kinyilvánították szilárd elkötelezettségüket a háborús bűncselekmények teljes elszámoltathatósága mellett. A külügyminiszterek kinyilvánították, hogy támogatják az igazságos és tartós béke megteremtéséhez vezető, tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket. A békéhez vezető útnak tartalmaznia kell a humanitárius segítségnyújtási kezdeményezéseket, különösen a hadifoglyok cseréjét, a civilek szabadon bocsátását, valamint az Oroszországba és Fehéroroszországba illegálisan deportált gyermekek és más ukrán civilek visszaküldését, hangsúlyozták.
Továbbra is küldenék a fegyvereket Ukrajnának
Az állásfoglalás szerint fenntartható békére van szükség, amelyet hatékony garanciákkal kell alátámasztani, hogy megakadályozzák a további agressziót, és igazságosnak is kell lennie, amely nem érhet véget az agresszor jutalmazásával.
Nem jöhet létre olyan megállapodás, amely veszélyezteti az euroatlanti biztonságot és Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Nem fogadunk el semmilyen olyan megállapodást, amely korlátozza Ukrajna hadi- és védelmi iparát vagy a partnerországok katonai jelenlétét Ukrajnában
– fogalmaztak.
Ukrajnának az EU-ban a helye
A madridi tanácskozás részvevői kiemelték, hogy készen állnak, hogy kivegyék a részüket e béke elérésében, emlékeztetve, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás közel kétharmadát és a katonai segélyek 60 százalékát Európa adja.
Ukrajna jövője Európában és az Európai Unióban van, és Ukrajna jövője kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Európának teljes mértékben részt kell vennie a tárgyalásokon
– jelentették ki. A közös nyilatkozatban arra is felhívták a figyelmet, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és jobban fel kell készülnie a kihívásokra és veszélyekre.
Ukrajna uniós csatlakozása azonban sokak szerint olyan veszélyeket hordoz magában, amelyek ártanának Európának. Hazánkban ezért a kérdésről véleménynyilvánító népszavazást tartanak.
Borítókép: Külügyminiszterek találkozója Madridban 2025. március 31-én (Fotó: AFP)