Tényleg bekavart a húsvét: valósággal megszállták a magyarok a boltokat
Áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,8 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 5,0 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal, azaz beigazolódott a korábbi várakozás. Márciusban még a kiskereskedelmi forgalom a kiigazított adatok alapján az előző év azonos időszakához képest mindössze 0,4 százalékkal emelkedett, megtörve ezzel hónapok pozitív trendjét. Ugyanakkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és elemzők is figyelmeztettek, hogy a kiskereskedelem csak átmeneti visszaesést szenvedhetett el.
Boltok forgalma: megráncigálta a kiskereskedelmet a húsvét
Hogy ilyen hektikus mozgásokat végzett az ágazat az elmúlt hónapokban, az egy dolognak tulajdonítható.
A bázishatásoknak, idén ugyanis bekavart a statisztikába, hogy a húsvét tavaly márciusra esett, így a bázisba bekerülve visszahúzta a szektor teljesítményét, áprilisban azonban pont fordítva történt: a tavalyi alacsony bázishoz képest ugrott meg a kiskereskedelmi volumen.
Ez az egy hatás érdemi hatást játszott abban, hogy az első negyedéves GDP a vártnál rosszabb lett. Az ipari termelés, az építőipar egyelőre nem talál magára, a kiskereskedelem és a belső fogyasztás az egyetlen támasza a növekedésünknek, aminek egy fontos lába hiányzott az év elején. Mindenesetre a mai adat után joggal lehet abban bízni, hogy a második negyedéves GDP-növekedés már szebben fog mutatni.
Ami a konkrét adatokat illeti:
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,0,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0 százalékkal haladta meg az előző havit.
2025. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Az árrésstop hatása is benne lehet már a kedvező adatban
Az áprilisi adat azért is érdekes, mert ebben már elvileg az élelmiszerárrés-stop hatása is megjelent. Március 16-án lépett életbe a szabályozás, ami 30 alapvető élelmiszer árrését korlátozta 10 százalékban, ugyanakkor a KSH adatfelvétele 20-án lezárul, tehát átcsúszhatott áprilisra a teljes hatás. Előzetesen a kiskereskedelmi szereplők 10-15 százalékos forgalomnövekedést vártak az érintett termékek esetében.
Vélhetően hasonló volumenbővülést eredményezhet a háztartási és piperecikkek árréscsökkentése, ez azonban csak május 19-én lépett életbe, tehát a leghamarabb a júniusi adatokban köszönhet vissza. Bár az intézkedés 15 százalékos árrést enged meg 30 termékcsoport esetében, jóval nagyobb kört ölel fel, mint az élelmiszerárrés-stop, és jól láthatóan brutális áresést eredményezett jó néhány termék esetében.
Annak ellenére, hogy augusztus végéig tervezi fenntartani ezeket az intézkedéseket a kormány, az elemzők szerint nem zárható ki, hogy még jövő év elején is velünk maradnak.
Erre alapos oka is lenne a kormánynak, a magas inflációtól való félelem továbbra is jelen van a lakosság körében. Hiába tűnt úgy, hogy sikerült az inflációt leküzdeni, tavaly év végén megjelent, olyannyira, hogy februárban 5,6 százalékon tetőzött, amire közel másfél éve nem volt példa. Noha Nagy Márton sem tudta teljesen megmondani, hogy az infláció miképp befolyásolja a fogyasztói döntéseket, végül semmit nem bízott a véletlenre. Minden jel szerint továbbra is törékeny a fogyasztói hangulat Magyarországon, a lakosság óvatossági motívuma pedig még nem tűnt el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.