késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Rekordszinten az ukrán infláció, mégsem mozdul idén a minimálbér összege
Jelenleg a minimálbér nettó értéke – adók és járulékok levonása után – mindössze 6160 hrivnya (51 601 forint). Ez az összeg alig haladja meg az átlagnyugdíj szintjét, amely valamivel hatezer hrivnya (50 280 forint) felett van. Ehhez képest az ukrán infláció folyamatosan emelkedik, májusban csaknem 16 százalék volt.
A helyzet különösen nehéz azoknak, akik ténylegesen minimálbéren dolgoznak, mivel ebből az összegből a rezsiköltségek, élelmiszerek és egyéb alapszükségletek, például a lakhatás kifizetése szinte lehetetlen. A gyakorlatban persze számos munkavállaló magasabb jövedelmet kap, de ennek egy részét „borítékban” fizetik ki, hogy csökkentsék a munkáltató adóterheit. Ez a gyakorlat tovább erősíti a gazdaság szürke, nem ellenőrzött szektorát.
A minimálbér emelése nem csupán szociális, hanem súlyos gazdasági következményekkel járna.
- Ukrajnában a szociális járulék, az úgynevezett egységes szociális hozzájárulás a minimálbér 22 százaléka.
- Ez jelenleg 1760 hrivnya (14 768 forint) havonta minden bejelentett dolgozó után.
- A maximális járulékalap a minimálbér húszszorosa: 160 ezer hrivnya (1 340 800 forint).
- Ez azt jelenti, hogy ha valaki többet keres havi 160 ezer hrivnyánál, akkor is csak eddig az összegig fizet járulékot, afölött már nem emelkedik a közteher.
A minimálbér-emelés a vállalkozásokat tenné tönkre
Az egyéni vállalkozók második csoportja szintén a minimálbér alapján fizeti az egységes adót: ennek mértéke 20 százalék, azaz havi 1600 hrivnya (13 408 forint). Emellett
2024 decemberétől bevezették számukra is az úgynevezett hadiadót, amely újabb teherként nehezedik a vállalkozókra.
Így minden minimálbér-emelés automatikusan megemeli ezeknek a közterheknek összegét, ami a kis- és középvállalkozások tömege számára súlyos következményekkel járhat.
A minimálbér szintje hatással van a különféle adók és illetékek mértékére is.
- A maximális ingatlanadó például a minimálbér 1,5 százaléka négyzetméterenként, ami jelenleg 120 hrivnya (1006 forint) minden egyes négyzetméter után.
- A luxusautókra kivetett gépjárműadó abban az esetben válik esedékessé, ha a jármű értéke meghaladja a 375 minimálbért, azaz a hárommillió hrivnyát (25 140 000 forint).
A munkajogi szabályozásban is kulcsfontosságú szerepet tölt be a minimálbér.
- Ha például a hatóság ellenőrzés során be nem jelentett munkavállalót talál, a munkáltatóra 10 minimálbérnyi büntetést, azaz 80 ezer hrivnyát (670 400 forintot) szabnak ki.
- Ha a bérkifizetés nem a törvényben meghatározott időn belül történik meg, az akár háromszoros büntetést, tehát 24 ezer hrivnyát (201 120 forintot) is vonhat maga után.
Egyre sürgetőbb minimálbér emelése
A pénzügyi elemzők szerint egyre égetőbb a minimálbér emelésének kérdése. Andrij Sevcsisin, elismert gazdasági szakértő szerint
a mostani minimálbér nem tekinthető reális keresetnek, és már nem is annyira gazdasági mutatóként, mint inkább a feketegazdaság indikátoraként működik.
Szerinte, ha a kormány valóban megemeli a minimálbért, az részben a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárulhat.
A gyakorlatban azonban a helyzet jóval bonyolultabb. A szakértők szerint a minimálbér emelésének csak akkor lenne értelme, ha az gazdasági növekedéssel párosulna. Ellenkező esetben a megnövekedett adó- és járulékterhek miatt a kisvállalkozások jelentős része vagy visszavonul a szürke zónába, vagy megszűnik. Ez pedig hosszú távon csökkenti az adóbevételeket és tovább rontja az állami költségvetés pozícióját.
A minimálbér emelése gyorsítaná az ukrán infláció emelkedését
Egy újabb veszély, hogy a kereslet növekedésével az infláció is gyorsulhat. A vállalkozók, akiknek megemelkedik a bér- és adóterhe, kénytelenek lesznek árat emelni, amit végső soron a fogyasztók fizetnek meg. Így a minimálbér emelése, ha nem kontrollált környezetben történik, paradox módon további áremelkedésekhez vezethet.
Közben a parlamentben is napirendre került a kérdés.
- Ellenzéki képviselők olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely azonnali, 10 800 hrivnyás (90 504 forintos) minimálbért írna elő 2025. július 1-jétől.
- Ez 35 százalékos emelést jelentene.
A kezdeményezés azonban nem kormányzati oldalról érkezett, és a benne szereplő pénzügyi fedezet forrását sem nevezték meg. Oleh Penzdin, az Ukrán Gazdasági Vitaklub vezetője szerint a javaslat teljesen irreális, mivel semmilyen fedezeti háttér nem áll rendelkezésre. Véleménye szerint
az állami költségvetés jelenlegi kiadásai már így is csak a nemzetközi pénzügyi segélyeknek köszönhetően teljesülnek, miközben a belső források szinte kizárólag a védelmi kiadásokra irányulnak.
A pénzügyminisztérium legújabb tervezete már óvatosabb emelést irányoz elő. Eszerint
- 2026-ban a minimálbér 8688 hrivnya (72 785 forint) lesz,
- 2027-ben 9374 hrivnyára (78 518 forintra),
- 2028-ban pedig 10 059 hrivnyára (84 271 forintra) emelkedik.
A munkaképes személyek létminimuma ugyanezen években rendre 3288 hrivnyára (27 546 forintra), 3482 hrivnyára (29 169 forintra), illetve 3667 hrivnyára (30 731 forint) módosul.
A rossz termés még tovább tüzelheti az inflációt
Az infláció csökkentését is célként tűzték ki:
- a jelenlegi 15,1 százalék után 2026-ra
- 9,7 százalékos,
- 2027-re 7,1 százalékos,
- 2028-ra pedig 5,6 százalékos inflációs célértéket állapítottak meg.
Ennek realitása azonban erősen kérdéses, főként a folyamatos háborús környezetben, ahol a termelés, a mezőgazdasági hozamok és a külföldi támogatások is bizonytalanok.
Oleh Penzdin szerint
az infláció ilyen mértékű csökkentéséhez legalább 3-4 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség, miközben a jelenlegi prognózis alig 2 százalék körül mozog.
Emellett a makroszintű pénzügyi támogatások jövője is kétséges, kiváltképpen az Egyesült Államok részéről, ahol egyre több jel utal arra, hogy 2026-ban akár nulla támogatás is elképzelhető. Mindezek mellett a mezőgazdasági hozam is döntő tényező lehet. Amennyiben rossz lesz az aratás, az inflációt semmi sem fogja megállítani.
Gazdasági realitás vagy politikai szándék?
A döntés így egyértelműen politikai és gazdasági dilemmát is jelent. A kormány deklarálta szándékát a minimálbér fokozatos emelésére, de az ország jelenlegi pénzügyi helyzete, a magas infláció, a gazdaság szürke zónája és a háborús környezet mind-mind akadályt gördítenek a megvalósítás útjába.
Hogy végül a gazdasági realitás vagy a politikai szándék kerekedik felül, az a következő hónapok költségvetési vitáiban derül majd ki.
Egy biztos: a jelenlegi minimálbérszint egyre kevésbé fenntartható a társadalmi nyomás, a reáljövedelmek csökkenése és az infláció gyorsuló üteme miatt. Az ukrán háztartások döntő része már most is kénytelen lemondani alapvető szükségletekről, takarékoskodni az élelmiszeren, az energián, vagy éppen az egészségügyi kiadásokon. A szociális feszültségek erősödése és a munkaképes népesség elvándorlásának gyorsulása újabb figyelmeztető jelek arra nézve, hogy a jelenlegi bérpolitika hosszú távon nem tartható fenn.
A kormány számára tehát nemcsak makrogazdasági, hanem szociális és politikai tétje is van annak, hogyan kezeli a minimálbér kérdését a következő években.
Egy túl gyors, fedezet nélküli emelés súlyos egyensúlyvesztéshez vezethet az államháztartásban, ugyanakkor a stagnálás konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket, a szegénységet és a munkapiac torzulásait.
Ez utóbbi azért is veszélyes, mert ezzel nem csupán a jelen generáció kilátásai romlanak, hanem az ország jövőbeli versenyképessége és stabilitása is.
Ajánlott videók
Zelenszkij visszavonulót fúj: új törvényjavaslattal próbálja csillapítani a korrupcióellenes botrányt
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.