Az Európai Unió új megközelítést fontolgat a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálására irányuló párbeszéd folytatásához. Kaja Kallas, az EU új külügyi főképviselője nemrég bejelentette, hogy Brüsszel más mechanizmusokat is mérlegelhet a két fél közötti viszony rendezésére a hagyományos párbeszéden kívül.
Az EU érdeke a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása, akár a párbeszéd folyamatán keresztül, akár más mechanizmus révén
– nyilatkozta az Ukrajna kapcsán háborúpárti Kallas, írja a szerb Blic napilap. Hozzátette, hogy Peter Sorensen EU-megbízottal együtt hamarosan új javaslatokat fognak előterjeszteni.
Brüsszel elpazarolt több mint egy évtizedet
A lépés hátterében az áll, hogy a 12 éve tartó párbeszéd az utóbbi időben teljesen holtpontra jutott. Ognjen Gogics politológus szerint „jó, hogy az EU felismerte, hogy a párbeszéd eddigi formátuma nem működőképes és kimerült”. Véleménye szerint az egyik lehetséges új megközelítés a technikai szintű kommunikációhoz való visszatérés lehet.
Valószínűleg csökkenteni fogják a célokat és visszatérnek az egyedi kérdésekhez, bár ezek olyan témák, amelyekről Belgrád hajlandó tárgyalni, de Albin Kurti nem. Kurti csak Koszovó függetlenségének elismeréséről akar beszélni
– magyarázta Gogics.
Az elemző szerint az EU egységesebb álláspontot vehetne fel Koszovó stabilizálása érdekében.
Pristina 2023 óta EU-szankciók alatt áll, de az elmúlt két évben Németország és Nagy-Britannia a színfalak mögött bátorították Kurti egyoldalú lépéseit. Az EU mostantól egységesebb lehetne ebben a tekintetben is, és hozzájárulhatna Koszovó nagyobb stabilitásához
– vélekedett.
Brüsszel eddigi hozzáállása szerint Szerbia és Koszovó előrehaladása az EU felé a párbeszéd előrehaladásától függött. A probléma azonban az, hogy egyik félnek sincs egyértelmű perspektívája az EU-tagságról. Amíg Ukrajnát a háborúpárti Ursula von der Leyen már 2030 előtt az Európai Unió részeként látja, a nyugat-balkáni országokat csak csuklóztatja az EU.
Mondjuk, ha Brüsszelből azt mondják, hogy Szerbia és Koszovó néhány éven belül csatlakozik az EU-hoz, akkor a belgrádi és pristinai vezetők nagyobb felelősséget vállalnának a kapcsolatok normalizálásáért. De ez jelenleg nincs terítéken, így Brüsszelnek nincs lehetősége párbeszédet ösztönözni
– elemzi a helyzetet Gogics.
Az EU hozzáállása nem elegendő
Szlobodan Zecsevics, az Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa szerint az EU-nak először is nyomást kellene gyakorolnia Pristinára a korábban megállapodottak betartása érdekében.
A Szerb Községek Közössége (ZSO) létrehozása nélkül nincs előrelépés a párbeszédben. A ZSO feltétele a szerbek túlélésének Koszovóban és a multietnikus Koszovó fennmaradásának
– hangsúlyozta Zecsevics.
A szakértő szerint az EU-nak határidőt kellene szabnia Pristina számára a ZSO létrehozására, függetlenül attól, hogy ez összhangban van-e Koszovó alkotmányával vagy sem.
Brüsszel azzal fenyegethetné meg Pristinát, hogy kizárja az EU teljes rendszeréből, a gazdasági segítségtől kezdve. A ZSO létrehozása túl régóta húzódik, több mint egy évtizede, ami miatt az EU mint közvetítő hitelessége is megkérdőjeleződik
– tette hozzá.
Az új megközelítés részeként az EU összekapcsolhatná a párbeszédben elért előrehaladást a Nyugat-Balkánnak szánt gazdasági növekedési terv első részletének folyósításával. Ez ösztönözheti mindkét felet a konstruktívabb hozzáállásra, vélik a szakértők.
Az EU számára tehát óriási a tét: meg kell találnia a módját, hogy hatékonyan közvetítsen, és elősegítse a párbeszéd újbóli elindulását. Az elemzők szerint reálisabb célkitűzések és a technikai kérdések előre helyezése lehet a kulcs a hosszú távú megoldáshoz, hiszen a jelenlegi álláspontok csupán a status quo fenntartását segítik elő. Habár azt sem mindig, Koszovó továbbra is a Balkán és egyben Európa puskaporos hordója.
A sokszor pattanásig feszült helyzetben bármikor elég lehet egy szikra, egy újabb konfliktus fellobbanásához.
Amerika nélkül nem fog menni
Shkelzen Sopjani ügyvéd, a Koszovói Hírszerző Ügynökség (KIA) volt főfelügyelője elmondta, hogy jelentősebb lépésekre számít az új amerikai kormányzattól a Nyugat-Balkánon, és Amerika közvetlenebb befolyása nélkül nem számíthatunk arra, hogy megállapodás születik Belgrád és Pristina között, mert Európa erre egyedül nem lesz képes.
A Szerbia és Koszovó közötti politikai megállapodás nem jön létre Washington közvetlen befolyása nélkül, mert Európa nem lesz képes megegyezésre juttatni a feleket
– mondta Sopjani a Kosovo Online-nak.
Hozzátette: meggyőződése, hogy Donald Trump amerikai elnök azon szándéka mögött, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak, valamint a világ más válsággócainak, az a szándék húzódik meg, hogy Kínára koncentrálhasson mint az amerikai érdekek fő vetélytársára.
Borítókép: A Koszovói Biztonsági Erők (KSF) egyik tagja (Fotó: AFP)
