50 százalékkal is csökkent számos élelmiszer ára

Számos élelmiszernél az árak csökkenése elérte akár a 40–50 százalékot is az árrésstop hatására, amely reális intézkedésnek tűnik, hiszen voltak olyan termékek, ahol 80–120 százalékos volt az árrés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1-en.

Suppan Gergely közölte, május 31-ig figyelik az intézkedés következményeit, figyelik az árak mozgását, amit napi szinten tudnak követni az árfigyelő rendszerből. Amennyiben az látszik, hogy nagyjából stabilizálódnak az árak, akkor talán óvatosan lehet engedni az árrésstopból, de mindenképpen meg kell várni a következő hetek áralakulásait – tette hozzá.

Hangsúlyozta:

Ha viszont újra elkezdenek emelkedni az árak, akkor újabb beavatkozással készülnek.

Ezért minden attól függ, a piacon hogyan alakulnak az árak, ugyanis rugalmasan ahhoz alkalmazkodnak, ami a piacon történik.

A műsorvezető arra is kitért, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a telekommunikációs díjak csökkentésére kérte az érintett cégeket, amelyek erre egy hét haladékot kaptak. Suppan Gergely elmondta, hogy

ha ez nem történik meg, akkor az árstop intézményéhez nyúlnak.

A cégeket korrekcióra akarják sarkallni, de a szolgáltatók közötti piaci verseny miatt nem akarják egységes szintre hozni a különféle díjakat – jegyezte meg.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a bankszektorra is, ahol a legfontosabb, hogy a számlavezetési díjak ne emelkedjenek olyan mértékben, amilyen mértékben emelkedtek az év eleje óta, hiszen ezt indokolatlannak tartják.

A kormány arra törekszik, hogy a számlavezetési díjak visszatérjenek a tavaly év végi szintekre

– jelezte.

Suppan Gergely kiemelte, arra számítanak, hogy az árrések szűkítése kis mértékben már a márciusi inflációban megjelenhet, de az igazán markáns hatása az áprilisi inflációs adatnál lesz. Így márciusban 5 százalék alá, áprilisban pedig már 4 százalék alá is becsúszhat az infláció – mondta.

Az árréstop bevezetésének hatására érezhetően csökken az alapvető élelmiszerek ára – hangsúlyozta Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára a friss adatok alapján a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán.

Ismertette, az árréscsökkentés március 17-iki bevezetése óta 884 termék ára csökkent átlagosan 18,1 százalékkal, ezen belül szóródás van, 21 termék ára 50 százaléknál nagyobb mértékben mérséklődött.

Az adatokból látszik, hogy az intézkedést meg kellett tenni, hiszen korábban a kereskedelmi láncok extraprofitot tettek az alapvető élelmiszerekre. Ezt mutatja, hogy 98 terméknél 40-50 százalék közötti az árcsökkenés az intézkedés hatására

– emelte ki.

Zsigó Róbert felidézte, hogy a kormány döntésével 30 alapvető élelmiszer kategóriában vezette be az árrésstopot. Nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy amennyiben áremelkedés következik be más termékeknél, akkor szélesíteni fogják az árrésstop alá tartozó termékeknek a körét.

A döntésnél a legfontosabb szempont az volt, hogy miből vásárolnak a legtöbbet a családok és az idősek. Az intézkedéssel a legfontosabb cél, hogy megóvják a családokat, nyugdíjasokat a túlzott és indokolatlan áremelésektől.

A KIM államtitkára elmondta: az intézkedés betartását a hatóságok folyamatosan ellenőrzik, eddig 205 ellenőrzést tartottak, egyelőre jogsértés nem történt, ezidáig nem volt jellemző, hogy a profitmérséklődést a kereskedelmi láncok átterhelnék más élelmiszerekre, de ha ez megtörténne, azonnal lépni fognak – jelentette ki az államtitkár.

Zsigó Róbert szólt arról is, hogy

nincs élelmiszerhiány, és nem indokolt, hogy bárki készleteket halmozzon fel.

Az M1 aktuális csatornán Zsigó Róbert elmondta, bebizonyosodott, hogy a kereskedelmi láncok az alapvető élelmiszerekre extraprofitot tettek. Az intézkedés bevezetésével a kormány azt mondja, legyen elég 10 százalék, azaz 30 alapvető élelmiszerkategória esetében 10 százalékot tehetnek a beszerzési árra, többet nem.

Az államtitkár kitért arra, hogy a kormány kifizette és állandósította a 13. havi nyugdíjat, továbbá a parlament előtt vannak azok a törvényjavaslatok, amelyek a 30 év alatti, valamint a 2 és 3 gyermekes édesanyák személyi jövedelemadó mentességét bevezetik. Két lépésben megduplázzák a családi adókedvezményt, megszületett a 3 éves bérmegállapodás, nőnek a reálbérek. Mindezt azért csinálják, hogy a családoknak anyagi biztonságot adjanak – fogalmazott az államtitkár.

„Nem fogják megengedni, hogy a kereskedelmi láncok elvigyék azt a pénzt, amit az emberek anyagi biztonsága érdekében eljuttattak hozzájuk. Nem fogják megengedni, hogy a magyar embereket kifosszák”

– hangoztatta az államtitkár.

Az árrésstopot egyelőre május 31-éig vezette be a kormány, hatása az áprilisi inflációs adatban lesz majd érezhető. Akkor lehet majd dönteni arról , hogy az intézkedést meghosszabbítják-e, vagy más intézkedést hoznak. Bármilyen döntés születik is, május 31. után az alapvető élelmiszerek ára nem emelkedhet indokolatlanul. A családokat mindenképpen meg kell védeni, folyamatos munkára van szükség ahhoz, hogy tartósan alacsony élelmiszerárak maradjanak a családok, nyugdíjasok érdekében – tette hozzá Zsigó Róbert.

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője közölte, hogy a nemrég bevezetett árrésstop hatását figyelembe véve milyen áron lehet majd hozzájutni a tojáshoz a húsvéti ünnepek előtt. A számokból kiderült, hogy a tojás így sem lesz igazán olcsó – noha évekkel ezelőtti árszinten lehet majd hozzájutni –, a kormányzati intézkedés nélkül viszont példátlan magasságokba emelkedhetne az ára a jövőben egy olyan uniós jogszabály miatt, amelyet előbb-utóbb várhatóan be fognak vezetni.

Húsvétkor várhatóan a most is tapasztalható, 85 és 90 forint közötti fogyasztói átlagáron lehet majd hozzájutni a tojáshoz. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók körülbelül a két évvel ezelőtti árszinten juthatnak hozzá az ünnepkörtől elválaszthatatlan élelmiszerhez – közölte Héjja Csaba az Agroinform gazdasági portál szerint.

A szakértő kifejtette: „Az árrésstop a tojás bolti árában összességében egy számjegyű árcsökkenést okozott. A most beállt átlagár a növekvő kereslet hatására tovább emelkedhetne a csúcsszezonhoz közeledve, hiszen a beszállítói árakat nem fagyasztották be, így azok emelésével automatikusan nőhet a fogyasztói ár is.” 

„Ám a piaci folyamatok most arra utalnak, hogy a következő hetekben nem lesz számottevő árváltozás”

– tette hozzá Héjja Csaba a tojás árával kapcsolatban.

Friss tojás egy élelmiszerboltban 2025.03.12-én (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Az Agroinform cikkében arra is kitértek, hogy a húsvét előtt megnövekvő kereslet ellenére sem várható ellátási probléma, a hazai termelők idén is képesek lesznek ellátni az igények mintegy háromnegyedét – a fennmaradó részt pedig a kereskedelem az ilyenkor szokásos módon, importból egészíti majd ki.

Helyi szinten véletlenszerűen előállhat napi szintű tojáshiány, így aki biztosra akar menni, akár már most nyugodtan megveheti a tojást húsvétra, mivel megfelelő tárolási körülmények mellett 28 napos szavatossággal rendelkezik – tették hozzá.

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023-ban 2,4 milliárd darab tojást termeltek, az egy főre jutó éves tojásfogyasztás pedig átlagosan 233 darab volt. A tojás mára sikeresen beépült az egészségtudatos táplálkozási trendekbe, ami stabil keresletet biztosít a termék iránt, és Európán belül a magyar tojástermelés alapvetően versenyképesnek tekinthető, a hazai költségszint nagyjából a lengyellel megegyező.

50–100 százalékos áremelkedés sincs kizárva a tojásnál, ha életbe lép egy új uniós tiltás

Héjja Csaba ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy előbb-utóbb be fogják vezetni a ketreces állattartás európai uniós tiltását, ami szintén jelentős változtatásokat tesz majd szükségessé ebben az ágazatban. Mint kifejtette, ma jellemzően (80 százalék feletti arányban) a feljavított ketreces tartást alkalmazzák a telepeken, de a most induló állattartótelep-fejlesztési pályázatok segítségével az új kapacitások létrehozásakor várhatóan már a technológiacserében gondolkodnak majd a támogatásokat elnyerő gazdálkodók.

Piaci becslések szerint a ketreces tartás gyors ütemben történő betiltása a jelenlegi tojásárak legalább 50–100 százalékos emelkedésével járna.

„Termelői szinten a profittermelést jelentősebb mértékben tudja befolyásolni a madárinfluenza. Abban az esetben, ha az állományt fertőzés éri, akár egy teljes év is kieshet a termelésből. Magyarországon a tojóállomány nagy része Bács-Kiskun vármegyére koncentrálódik, ami ebből a szempontból veszélyeztetettebb körzetnek számít a magas telepszám és állománysűrűség miatt” – tette még hozzá Héjja Csaba.