Török és orosz csapatok Szíriában?

Szíria kormánya Oroszországgal és Törökországgal is tárgyalásokat folytat jövőbeli szíriai katonai jelenlétükről – közölte Szíria átmeneti elnöke az MTI szerint.

Ahmed es-Saraa, aki december 8-án egy iszlamista koalíció élén átvette a hatalmat Bassár el-Aszadtól, a The New York Times című amerikai lapnak adott, szerdán ismertetett interjújában úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi jelenlétre vonatkozó lehetséges megállapodásoknak tekintettel kell lenniük „Szíria függetlenségére, és szavatolniuk kell az ország biztonságát is”.

Hangsúlyozta egyben, hogy semmilyen külföldi katonai erőnek sem szabad szíriai területet arra használnia, hogy más országokat fenyegessen.

„A rezsim bukása és az új körülmények, amelyek között Szíria találta magát, teljesen új biztonsági kapcsolatok felé kövezték ki az utat a régióban”

– mondta. „Ezért fűződik oly sok nemzetnek – regionálisnak és európainak – érdeke Szíria stabilitásához” – fűzte hozzá.

„Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Szíria fegyverei teljességgel orosz gyártmányúak. Mindemellett számos élelmiszerügyi és energetikai megállapodás van, amelyekre Szíria éveken át támaszkodott” – mondta. „Tekintettel kell lennünk Szíria érdekeire” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: „Eddig nem kaptunk ajánlatokat más országoktól a szíriai fegyverek pótlására”.

Ahmed es-Saraa egyben ismételten azzal a kéréssel fordult Washingtonhoz, hogy oldja fel ellene a szankciókat, tekintettel arra, hogy ez logikus lenne a régi kormányzat leváltását követően.

A szankciókat a volt rezsim által elkövetett bűnök miatt vezették be – hangoztatta Ahmed es-Saraa, aki szintén ENSZ-büntetőintézkedések hatálya alatt áll, mivel egykor a Levantei Felszabadítási Mozgalom (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) parancsnoka volt, amelyet számos ország – köztük az Egyesült Államok is – terrorszervezetként tart nyilván.

Több mint 175 ezer szíriai menekült tért vissza hazájába Törökországból Bassár el-Aszad volt elnök tavaly decemberi távozásra kényszerítése óta – közölte szerdán Ali Yerlikaya török belügyminiszter az MTI szerint.

A tájékoztatás szerint december 9. és április 13. között 175 412 szíriai állampolgár tért vissza „önkéntesen” hazájába. Törökország, amelynek 900 kilométer hosszú közös határa van Szíriával, abban reménykedik, hogy Aszad bukását követően nagy számban fognak visszatérni a szíriai menekültek.

Yerlikaya szerint 2,8 millió szíriai menekült tartózkodik Törökországban.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a környező országokból már mintegy 400 ezer szíriai menekült tért vissza hazájába. Szírián belül pedig több mint egymillió menekült térhetett vissza otthonaiba.

A Reuters hírügynökség értesülése szerint Izrael zárt ajtók mögött azt kérte az Egyesült Államoktól: járuljanak hozzá ahhoz, hogy Oroszország megtarthassa a szíriai katonai bázisait. Az orosz katonák helyzete azt követően vált kérdésessé a közel-keleti országban, hogy 2024 végén a szír lázadók elűzték az ország addigi vezetőjét, a Moszkva szövetségesének számító, Oroszországba menekített Bassár el-Aszadot. Mindeközben az Egyesült Államok közölte, hogy felgyorsítsa az Izraelnek szánt fegyverszállítások, mert az országnak nagy szüksége lehet még az eszközökre.

Izrael azért lobbizik az Egyesült Államoknál, hogy Szíria gyenge és decentralizált maradjon – többek között azáltal, hogy megmaradnak az országban az orosz katonai bázisok, és az orosz fél visszaszoríthassa Törökország növekvő befolyását Szíriában. Erről számoltak be a Reuters cikkében (ha a hírügynökség információi pontosak, akkor az azért is érdekes, mert évekkel ezelőtt – még Donald Trump első elnöksége alatt, 2019-ben – az orosz katonák nem egy alkalommal épp az amerikaiak által elhagyott katonai bázisokra vonultak be Szíriában).

A hírügynökségnek négy, az izraeli törekvéseket ismerő forrás beszélt erről, akik anonim módon nyilatkoztak az ügyről. Állításuk szerint az izraeli vezetés közölte Washingtonnal, hogy

Szíria új, iszlamista vezetői – akiket állításuk szerint Törökország támogat a háttérből – fenyegetést jelentenek Izrael határaira is.

A lobbitevékenység egy összehangolt kampány formájában valósult meg, amelynek célja az amerikai politika befolyásolása.  Izrael februárban több washingtoni találkozón, majd ezt követően Izraelben, az amerikai kongresszus képviselőivel folytatott megbeszéléseken is közölte nézeteit az Egyesült Államok vezető tisztségviselőivel – mondta három amerikai forrás, valamint egy negyedik, a megbeszéléseken elhangzottakat ismerő személy a Reutersnek. A nyilatkozók közül ketten azt is hozzátették, hogy Izrael a legfőbb kéréseiket egy jegyzékben is eljuttatta több amerikai vezetőhöz.

A tárgyalásokkal kapcsolatban két forrás azt is elárulta: amikor az izraeli tisztviselők Oroszország folyamatos jelenlétét pozitív fényben tüntették fel,

néhány amerikai résztvevő meglepődött, és azzal válaszoltak, hogy szerintük Törökország – a NATO tagjaként – jobban garantálná Izrael biztonságát, mint az oroszok.

Az izraeli tisztviselők azonban „hajthatatlanok” voltak, kitartottak amellett, hogy ez nem így van.

Izrael bizalmatlan az új szír vezetéssel szemben, mindenki mindenkivel egyezkedik

Izrael  a nyilvánosság előtt is jelezte bizalmatlanságát a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) iszlamista mozgalommal szemben, amely a Bassár el-Aszadot megbuktató hadjáratot vezette, és amely a tavalyi év végén átvette Szíria vezetését.  Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt vasárnap kijelentette: Izrael nem fogja eltűrni a HTS vagy más, az új hatalomhoz kötődő erők jelenlétét Dél-Szíriában, és a terület demilitarizálását követelte.

El-Aszad leváltását követően Izrael kiterjedt légicsapásokat hajtott végre szíriai katonai támaszpontok ellen, és az ENSZ által felügyelt, Szírián belüli demilitarizált övezetbe vezényelt erőket. A hét elején pedig Izrael katonai objektumok ellen hajtott végre csapást Damaszkusztól délre is.

„Izrael nagy félelme, hogy Törökország bejön és megvédi ezt az új szíriai iszlamista rendet, amely aztán a Hamász és más militánsok bázisává válik” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Reuters szerint Aron Lund, a Century International nevű, amerikai székhelyű kutatóközpont munkatársa.

A hírügynökség forrási szerint

az nem világos, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya milyen mértékben hajlik Izrael javaslatainak elfogadására.

Az amerikai elnök Szíriáról keveset nyilatkozott, így bizonytalanság van például azzal kapcsolatban is, hogy fenntartják-e a Szíriával szembeni szankciókat, illetve hogy Szíriában maradnak-e az ország északkeleti részén állomásozó amerikai katonák.

Ugyanakkor Aron Lund szerint Izraelnek jó esélye van arra, hogy befolyásolja az amerikaiak gondolkodását, mivel Trump kormánya rendkívül barátságosnak mutatkozott a zsidó állammal szemben. „Szíria most alig van Trump radarján. Alacsony prioritású, és van egy politikai űr, amit be kell tölteni” – vázolta a helyzetet az elemző.

Mindeközben sajtóhírek szerint Szíria új vezetése is tárgyalásokat folytat Oroszországgal a katonai bázisok sorsáról. Izrael lobbitevékenysége pedig merőben más megközelítést mutat, mint egy másik amerikai szövetséges, Szaúd Arábia fellépése: az arab ország ugyanis az utóbbi hetekben azt szorgalmazta, hogy Washington és Brüsszel oldják fel a nyugati szankciókat Szíria megerősödése érdekében.

Mindeközben Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov kedden Törökországban is látogatást tett. Erről egy török kormánypárti forrás azt közölte a Reuters szerint: a török vezetés kedden részben annak érdekében fogadta Lavrovot, hogy biztosítékot szerezzenek a török érdekeket fenyegető lehetséges izraeli, vagy amerikai-izraeli intézkedések ellensúlyozásához.

Az Egyesült Államok eközben bejelentette: felgyorsítják a fegyverszállításokat Izraelnek

Az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítások felgyorsításáról írt alá rendelkezést Marco Rubio külügyminiszter ~ közölte a külügyminisztérium Washingtonban az MTI beszámolója szerint.

A közlemény szerint a miniszter utasítása 4 milliárd dollár értékű izraeli katonai segítség gyorsított ütemben történő eljutattásáról szól.

Marco Rubio rámutatott, hogy hivatalba lépése óta a Trump-kormány csaknem 12 milliárd dollárnyi fegyvereladást hagyott jóvá a külföldi katonai szállításokról szóló amerikai jogszabály keretei között. A gyorsított fegyverszállításról hozott intézkedés indokaként a külügyi közlemény az új kormány szándékát jelöli meg, hogy hatálytalanítsák azt a Biden-korszakban hozott intézkedést, „amely alaptalan és politikai alapú feltételekhez kötötte a katonai segítségnyújtást Izrael számára egy olyan időszakban, amikor szoros szövetségesünk túléléséért zajló háborút folytatott több fronton Irán és a hozzá kapcsolódó terrorcsoportok ellen”.

Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is minden elérhető eszközzel folytatja a támogatást Izrael biztonságának fenntartása érdekében.