Olaszország első számú szövetségese Donald Trump

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint Európának úrrá kell lennie a transzatlanti kapcsolatokban kialakult feszültségeken.

Meloni a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap szombati kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy néhány európai vezető „kissé túlzottan átpolitizált” módon reagál Donald Trump amerikai elnök tevékenységére, pedig mindenkinek az szolgálná az érdekeit, ha a transzatlanti viszonyrendszert terhelő komoly feszültségeken felül lehetne kerekedni – számolt be az MTI.

Az olasz kormányfő közölte, hogy

nem ellenségnek, hanem Olaszország első számú szövetségesének tekinti Trumpot.

Úgy fogalmazott: konzervatív vezetőként egyértelműen közelebb állónak tekinti magát Trumphoz, „mint sok mindenki máshoz”, és megérti, ha egy vezető hazája nemzeti érdekeinek védelmére kel. „Én is ezt teszem” – hangsúlyozta.

Az amerikai elnök által kivetett importvámokra utalva Meloni kijelentette: az Egyesült Államok hosszú ideje folytat egyre protekcionistább politikát, az amerikai protekcionizmus nem Donald Trumppal kezdődött.

Giorgia Meloni az ilyen szakpolitikai intézkedések közé sorolta az előző amerikai elnök, Joe Biden időszakában elfogadott inflációcsökkentési törvénycsomagot, amelynek voltak és vannak erőteljes kereskedelempolitikai kihatásai is.

Hozzátette:

Trump „konfrontatív” hozzáállása az európai védelmi politikához „égetően szükséges ösztönzést” nyújthat ahhoz, hogy Európa felelősséget vállaljon saját biztonságáért.

Az Európai Bizottság által kilátásba helyezett megtorló vámintézkedésekre utalva Meloni úgy fogalmazott: néha az a benyomása támad, hogy „ösztöneinkre hallgatva cselekszünk”. Hozzátette: az ilyen ügyekben jobb megoldás, ha „megőrizzük a nyugalmunkat és gondolkodunk”.

Az olasz kormányfő szerint az Európai Uniónak a döntéshozatali folyamat lassúsága is hátrányára válik.

„Nem könnyű versenyre kelni olyasvalakivel, aki egyetlen nap alatt száz elnöki rendeletet is alá tud írni”– tette hozzá az amerikai elnökre utalva.

Meloni kétségeinek adott kifejezést azzal a brit-francia kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek alapján az európai országok „bizalomerősítő” jelleggel békefenntartó erőket telepítenének Ukrajnába. Az olasz miniszterelnök szerint ebben az ügyben

indokolt az óvatosság, mert ezt Moszkva provokációnak, fenyegetésnek tekintheti.

Giorgia Meloni szerint ugyanakkor Európát nemcsak keletről érhetik fenyegetések, hanem „360 fokos szögben mindenhonnan”. „Ha egyszerűen azt gondoljuk, hogy csak a keleti végekre odafigyelve megvédhetjük magunkat, miközben nem figyelünk arra, hogy mi történik például a déli határvidékeken, abból problémák származhatnak” – mondta a Financial Times-interjúban az olasz kormányfő.

A SpaceX technológiájára sem Olaszország, sem az Európai Unió nem tud alternatívát felmutatni – hangoztatta Giorgia Meloni miniszterelnök egy sajtókonferencián, amelyen az Elon Musk amerikai vállalkozóval és Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel való kapcsolatokat részletezte.

Giorgia Meloni elmondta, hogy az olasz kormány kapcsolatban áll az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX nevű amerikai űrkutatási vállalattal, és az együttműködési lehetőségeket mérlegeli.

Hangoztatta, olyan technológiáról van szó, amely

nemzeti és globális szinten is biztonságos távközlést, információszolgáltatást, adatvédelmet tud biztosítani

akár a diplomáciai képviseletekkel, akár a külföldön szolgáló katonai kontingensekkel. A SpaceX képes olyan olaszországi térségeket is lefedni, ahol ezt mostanáig térerő hiányában egyik telefontársaság sem tudta biztosítani.

A kormányfő hangoztatta, hogy bármilyen biztonsági rendszert is alkalmazzanak, Róma pályázatot fog kiírni, de a „SpaceX-re nincsen állami alternatíva sem Olaszországban, sem az Európai Unióban”.

Giorgia Meloni 2022-es kormányra jutása óta harmadik alkalommal tartotta meg hagyományos év eleji sajtótájékoztatóját a parlamenti tudósítóknak. Közel százhatvan újságíró volt jelen a képviselőház sajtótermében. A miniszterelnök több mint két óra alatt negyven kérdésre válaszolt, köztük öt kisorsolt külföldi újságírónak is.

A kérdések többsége Giorgia Meloni január 5-i, Donald Trumppal való találkozójára vonatkozott, valamint az Elon Muskkal való kapcsolatára.

„Musk nem jelent veszélyt a demokráciára”

– mondta Giorgia Meloni. Megjegyezte, nem Musk az első ismert és jómódú ember, aki számos témáról véleményt mond.

„Problémát az jelent, amikor tehetős emberek a világ felében pártok, szervezetek és politikusok finanszírozására használják fel pénzüket a nemzetállamok döntéseinek befolyásolására. Ezt nem Musk teszi, hanem Soros, és amikor ő cselekszik így, filantrópnak nevezik (..) Soros sokkal inkább beavatkozik, mégpedig elég súlyosan” – fejtette ki. Visszakérdezett: másoknak „az jelent problémát, hogy Elon Musk befolyásos és gazdag, vagy az, hogy nem baloldali?”.

Giorgia Meloni emlékeztetett, hogy

a távközlési ágazat jelentős területeit most is nagyvállalatok tartják kézben, melyek egyáltalán nem demokratikusan „meghatározzák, ki, mit mondhat.

Nem Musk jár el így, hanem mások”, akik régóta korlátozzák a véleménynyilvánítást. Példaként említette, hogy ő korábban ellenzéki és jobboldali politikusként alig kapott teret az interneten és a sajtóban.

Ami Donald Trump várható nemzetközi politikáját illeti, Giorgia Meloni szerint a megválasztott elnöknek a Panama-csatorna, Kanada, Alaszka „elfoglalásáról” szóló kijelentései nem azokat célzó ellenséges megnyilvánulások, inkább üzenetként szólnak egyes nagy vetélytársak államoknak, mivel a világ kiemelten jelentős kereskedelmi és geopolitikai területereitől van szó.

Nem hiszem, hogy Donald Trumppal az Egyesült Államok feladja Ukrajna támogatását – mondta Meloni, hangsúlyozva, hogy

Trump a béke oldalán áll.

Az Iránban bebörtönzött és szerdán hazatért olasz újságíró, Cecilia Sala szabadon engedését Meloni „összetett diplomáciai háromszög” eredményének nevezte Róma, Washington és Teherán között.

Hangsúlyozta, hogy kormánya a második világháború óta egymást követő hatvannyolc kormány között jelenleg a hetedik leghosszabb ideje van hivatalban. „Azon dolgozom, hogy jobb Olaszországot hagyjak hátra” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy olasz állampolgárságot adnak-e az országban élő közel hatszázezer másodikgenerációs bevándorlógyereknek és fiatalnak, Giorgia Meloni úgy válaszolt, hogy ez nem szerepel a kormányprogramban.

Az Albániában megnyitott, jelenleg üresen álló migránstáborok készen állnak az újraindulásra,

de az olasz kormány megvárja az Európai Unió Bíróságának végleges döntését azzal kapcsolatban, hogy melyik származási ország számít biztonságosnak. Hozzátette, hogy 2025-ben újabb afrikai országokkal indítanak együttműködést, köztük Angolával, Ghánával, Tanzániával, Szenegállal és Mauritániával annak érdekében, hogy a lakosság kivándorlás helyett otthon találjon lehetőségeket.

Ferenc pápa már több alkalommal, így csütörtöki beszédében is büntetéscsökkentést szorgalmazott, amire Giorgia Meloni úgy reagált, hogy

„nem a rabok számát kell a börtönökhöz, hanem a börtönöket kell a rabokhoz igazítani”.

Bejelentette, hogy a börtönépítéssel megbízott kormánybiztos segítségével három év alatt további hétezer új férőhelyet akarnak biztosítani.

Giorgia Meloni elmondta, örült, amikor a Politico a legbefolyásosabb európai politikusnak választotta meg. Azt azonban nem erősítette meg, hogy még egyszer miniszterelnöknek jelöli magát: „nem tudom, ez egy fárasztó munka”. Elárulta, hogy 2022. októberi eskütétele óta nem volt ideje egy könyv elolvasására sem.