Ferenc pápa halála gyászba borította a katolikus világot, de ezzel együtt elindította az utódlás izgalmas folyamatát is. Ebben a történelmi pillanatban ismét felerősödnek a találgatások egy ezeréves prófécia körül, amely állítólag megjósolja a következő pápát és vészjósló jövőt vetít előre az emberiség számára. A XII. századi „Pápák jövendölése" nem csupán Ferenc utódjának kilétét sejti, hanem a végidők közeledtét is sugallja, így a figyelem most még inkább erre a rejtélyes dokumentumra irányul.
A „Római Péter"
Ferenc pápa halála nem csupán a katolikus egyház számára jelent fordulópontot, hanem ismét a figyelem középpontjába helyez egy évszázadok óta rejtélyes és vitatott dokumentumot: a „Pápák jövendölését", vagyis egy ezeréves próféciát.
A XII. századból származó, Szent Malakiásnak, az észak-írországi Armagh érsekének tulajdonított kézirat 112 rövid, latin nyelvű frázist tartalmaz, amelyek állítólag az összes pápát leírják II. Celesztintől kezdve egészen a végső időkig.
A jövendölés utolsó sora egy „Római Péter" nevű pápáról szól, akinek uralkodása nagy megpróbáltatások közepette zajlik majd, és Róma pusztulásával, végső soron pedig az Ítélet Napjával zárul.
Az ezeréves prófécia iránti érdeklődés Ferenc pápa halálával ugrásszerűen megnőtt, különösen annak fényében, hogy a legesélyesebb 9 bíboros között jelenleg 3 olyan is szerepel, akik a Péter nevet viselik: Erdő Péter magyar bíboros, Peter Turkson ghánai bíboros és Pietro Parolin olasz bíboros. Ez a feltűnő egybeesés sokak számára meggyőző bizonyíték a jövendölés valódiságára, míg mások csupán véletlennek tartják.
Miről szól még az ezeréves prófécia?
Azonban a „Pápák jövendölése" nem csupán a következő pápára vonatkozó találgatásokra ad okot. Az utolsó előtti pápa, akit a prófécia „De gloria olivae" (az olajfa dicsősége) néven említ, sokak szerint XVI. Benedek volt, utalva ezzel a bencés rendre, amelynek egyik ága az Olivetánus Kongregáció.
Az őt megelőző pápa leírása, „De solis eclipse" (a napfogyatkozásból), pedig II. János Pál pápára vonatkozik, aki 1920. május 18-án napfogyatkozás idején született. Ezek a látszólag pontos egyezések tovább erősítik a prófécia misztikus vonzerejét.
És mit gondolnak a tudományos szakemberek?
Azonban a tudományos közösség jelentős része szkeptikusan áll a jövendöléshez. Sok történész és teológus úgy véli, hogy a kézirat egy XVI. századi hamisítvány, amelyet Nostradamus próféciáihoz hasonlóan utólagosan illesztettek a történelmi eseményekhez.
A korábbi pápákra vonatkozó részletek valóban meglepően pontosak lehetnek, de a későbbi leírások sokkal általánosabbá válnak, ami megkönnyíti az utólagos belemagyarázást.
A prófécia utolsó sora, amely a „Római Péter" uralkodását és az azt követő pusztulást írja le, különösen nyugtalanító. Egyes értelmezések szerint a prófécia idővonala 2027-ben ér véget, 442 évvel azután, hogy a szöveg állítólag elérte a felét V. Sixtus pápa idején (1585). Ez az értelmezés összekapcsolódik azzal a széles körben elterjedt keresztény hittel, hogy 2027 lehet Krisztus második eljövetelének, az Utolsó ítéletnek az éve.
A katolikus egyház nem ismeri el
Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy a katolikus egyház hivatalosan soha nem ismerte el a „Pápák jövendölését" hiteles próféciaként. A Vatikán óvatosságra int a hasonló magánkinyilatkoztatásokkal kapcsolatban, és a hangsúlyt a Szentíráson és az egyház hivatalos tanításán tartja.
Végső soron a „Pápák jövendölése" továbbra is egy különös rejtély marad. Akár valódi látomás, akár egy ügyes hamisítvány, az évszázadok során emberek millióinak fantáziáját mozgatta meg.
Ferenc pápa halála és az új pápa megválasztásának folyamata ismét reflektorfénybe állította ezt a különös dokumentumot, és a „Római Péter" eljövetelével kapcsolatos spekulációk új erőre kaptak. Vajon a következő pápa valóban az utolsó lesz? És valóban egy korszak vége közeledik? A jövő – és a konklávé döntése – választ adhat ezekre a nyugtalanító kérdésekre.
