ICC: mi az a Nemzetközi Büntetőbíróság?

„A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC)” – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön. Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.

De mi az az ICC?

Az ICC (International Criminal Court), vagyis a Nemzetközi Büntetőbíróság az 1998-ban elfogadott Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Székhelye Hágában, Hollandiában van.  Az ICC nem helyettesíti az országok saját igazságszolgáltatási rendszerét. A Nemzetközi Büntetőbíróság célja, hogy a felelősöket felelősségre vonja a bűncselekményekért, és megelőzze, hogy ezek a bűncselekmények megismétlődjenek. A Római Statútum nevű nemzetközi szerződés alapján működő Nemzetközi Büntetőbíróság a világ első állandó nemzetközi büntetőbírósága.

Milyen joga van a Nemzetközi Büntetőbíróságnak?

A Nemzetközi Büntetőbíróság alapító szerződése, a Római Statútum négy fő bűncselekményre biztosít joghatóságot az ICC számára. 

1. Ezek egyike a népirtás, amelyet a bíróság definíciója szerint az a konkrét szándék jellemez, hogy egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot részben vagy egészben elpusztítsanak tagjainak megölésével vagy más módon.
2. A Nemzetközi Büntető Bíróság üldözheti az emberiesség elleni bűncselekményeket is, amelyek olyan súlyos jogsértések, amelyeket bármely polgári lakosság elleni nagyszabású támadás részeként követtek el. A Római Statútumban felsorolt, az emberiesség elleni bűncselekmények 15 formája olyan bűncselekményeket foglal magában, mint a gyilkosság, nemi erőszak, bebörtönzés, erőszakos eltűnés, rabszolgasorba taszítás - különösen a nők és gyermekek rabszolgasorba taszítása, szexuális rabszolgaság, kínzás, apartheid és deportálás.
3. A bíróság rendelkezik a háborús bűncselekményekről is, amelyek a genfi egyezmények súlyos megsértését jelentik fegyveres konfliktus keretében, és amelyek közé tartozik például a gyermekkatonák alkalmazása, civilek vagy hadifoglyok megölése vagy kínzása, kórházak, történelmi műemlékek vagy vallási, oktatási, művészeti, tudományos vagy jótékonysági célokra szánt épületek elleni szándékos támadások irányítása.
4. A negyedik eset, amely az szervezet joghatósága alá tartozik, az agresszió bűncselekménye. Ez egy állam által egy másik állam szuverenitása, integritása vagy függetlensége ellen alkalmazott fegyveres erő. Ezt a bűncselekmény meghatározást a Római Statútum módosításával fogadták el az ugandai Kampalában 2010-ben.

Kik tartoznak az ICC-be?

A Nemzetközi Büntető Bíróság tagállamai azok az országok, amelyek elfogadták és ratifikálták a Római Statútumot. Jelenleg 123 ország tartozik az ICC tagállamai közé. Tagja között szerepel az Európai Unió összes tagállama valamint más európai, illetve afrikai, latin-amerikai, valamint néhány ázsiai és csendes-óceáni ország.

Az Amerikai Egyesült Államok bár aláírta a Római Statútumot, de nem ratifikálta azt és gyakran támadják is a bíróság működését. Kína egyáltalán nem csatlakozott. 

Nemzetközi Büntetőbíróság Magyarország: mi 1998. július 17-én aláírtuk, majd 2001. november 30-án ratifikáltuk a Római Statútumot. Gulyás Gergely csütörtöki bejelentése alapján azonban kezdeményezi Magyarország a kilépést.

Mit jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsa?

Az ICC - saját állítása szerint - elfogatóparancsot ad ki, amikor elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arról, hogy valaki a bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények valamelyikét elkövette és ezek kapcsán akadályozza az igazságszolgáltatást. Az így kiadott elfogatóparancsok végrehajtása a tagállamok együttműködésétől függ. 

A Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények miatt összesen négy elfogatóparancsot adott ki. Vlagyimir Putyin orosz, Omar al-Bashir szudáni és Muammar Kadhafi líbiai elnök után Benjamin Netanjahu lett a világ negyedik vezetője, aki ellen ezt az intézkedést hozta az ICC. 

Orbán Viktor is bírálta az ICC-t

A magyar miniszterelnök is megszólalt a Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán és bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Orbán Viktor elmondta, egyetért azzal, hogy világban lévő konfliktusok számát csökkentsék, szűkítsék, de szerinte a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően a döntések során.  

– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki a nemzetközi elfogatóparancsot pedig pimasz, már-már cinikus döntésnek minősítette. Ezt követően meghívta Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hozzátéve, hogy Magyarország nem veszi őrizetbe a politikust, ha elfogadja a meghívást.