Trump továbbra is fenntartja az Oroszország elleni szankciókat

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely egy évvel meghosszabbítja az Oroszország elleni szankciókat.

Az intézkedést eredetileg 2021 áprilisában Joe Biden vezette be, válaszul az orosz kormány káros külföldi tevékenységeire, majd 2022 márciusában, az Ukrajna ellen indított teljes körű inváziót követően további szigorítást alkalmaztak.

A Trump által aláírt rendelet az Egyesült Államok Szövetségi Nyilvántartásában jelent meg, és megerősíti a 2021 áprilisi, 14024-es számú végrehajtási rendelet hatályát, amely az Oroszország elleni nemzeti szükséghelyzetet hirdette ki – közölte az Ukrinform.

A rendelet lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok szankciókat alkalmazzon azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik az orosz kormány káros külföldi tevékenységei miatt veszélyt jelentenek az amerikai nemzetbiztonságra, külpolitikára és gazdaságra.

A rendelet meghosszabbítása értelmében az Egyesült Államok továbbra is fenntartja a szankciókat, amelyek célja, hogy gátolják Oroszország nemzetközi befolyását és megakadályozzák azokat a külföldi tevékenységeket, amelyek aláássák az amerikai érdekeket.

Trump elnök az aláírt dokumentumban megerősítette, hogy a nemzeti szükséghelyzetet további egy évre meghosszabbítja, folytatva a nemzetbiztonságra és külpolitikára gyakorolt fenyegetésekkel szembeni fellépést.

Trump még március 31-én jelentette ki, hogy nem zárja ki másodlagos szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha a Kreml nem teljesíti a megállapodásokat.

Az elnök biztosította, hogy a szankciók alkalmazása célzott és stratégiai lépéseket jelent a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet kezelésében.

Az Egyesült Államok törvényei szerint a nemzeti vészhelyzetek elnöki végrehajtói rendelet keretében kerülnek kihirdetésre, és évente megújíthatók.

A nemzeti szükséghelyzet fenntartása biztosítja a kormány számára a további jogi eszközöket és finanszírozást a fenyegetések kezelésére, valamint a külföldi magánszemélyek és jogi személyek ellen irányuló szankciók alkalmazására.

Orosz légicsapás érte az ukrán fővárost szombatra virradóan, a támadásban az eddigi információk szerint hárman megsérültek – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon az MTI szerint.

Vitalij Klicsko közlése szerint az egyik sérültet kórházba kellett szállítani, a másik kettőt a helyszínen látták el. Az orosz támadás tüzeket okozott a főváros Szvjatosinszkij és Darnickij kerületeiben. A helyszínről az ukrán hatóságok közöltek felvételeket.

A fővárost övező településeken kilenc családi házban, két autóban, valamint gazdasági épületekben és raktárakban keletkeztek károk, de senki nem sérült meg.

Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Oroszország 88 drónnal támadta meg Ukrajnát, ezek közül 56-ot a légvédelem lelőtt, 24 pedig eltűnt a radarról (utóbbiak zöme vélhetően a haditechnikai elektronikus zavaróeszközök miatt zuhanhatott le).

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere közölte, hogy az orosz erők Sahíd drónokkal mértek csapást Ukrajna második legnagyobb városára, a támadásban egy ember könnyebben megsérült.

A déli Herszon és a keleti Donyec megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy orosz támadások következtében a két régióban megsebesült összesen 12 civil, egy pedig életét vesztette.

Később a herszoni kormányzói hivatal a Telegramon arról adott hírt, hogy orosz tüzérségi támadás érte a régióban az egyik egészségügyi intézményt, két építőmunkás megsebesült, akik éppen a kórház területén dolgoztak. Bilozirkában pedig egy 86 éves nő életét vesztette orosz dróncsapás következtében.

A keleti országrészben harcoló ukrán erők Horticja hadseregcsoportja a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz hadsereg harkivi irányban erősíti erőit az elszenvedett veszteségek után, és újabb rohamműveletekre készül. A közlés szerint az ukrán erők visszaverték az oroszok egy páncélos rohamát Kupjanszknál.

Az ukrán vezérkar szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 931 ezret, az ukrán erők pénteken megsemmisítettek 11 orosz harckocsit, 49 tüzérségi rendszert, valamint 78 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.

Itt az ideje, hogy Oroszország megmozduljon. Túl sok ember hal meg ebben a szörnyű, értelmetlen háborúban – fakadt ki saját közösségi platformján Donald Trump.

Úgy fest, fogytán van az amerikai elnök türelme. Donald Trump az oroszoknak felajánlott tűzszünet kapcsán Moszkvát sürgette a cselekvésre bejegyzésében.

„Itt az ideje, hogy Oroszország megmozduljon. Túl sok ember hal meg, minden héten több ezer, egy szörnyű, értelmetlen háborúban. Egy olyan háborúban, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, ami ki sem tört volna, ha én lettem volna akkor az elnök” – fakadt ki  Donald Trump saját közösségi oldalán.

Kijev és Washington majdnem egy hónapja ajánlott 30 napos, általános tűzszünetet Moszkvának, melyet a Kreml még nem utasított el, de nem is fogadott el. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt kommunikálja, hogy visszaél a tűzszünettel Ukrajna.

Putyin úgy véli, a békemegállapodásnak majd foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival is: a NATO Oroszország határaihoz közelítő bővítésével illetve az Ukrajna jövőjével kapcsolatban Oroszország és a Nyugat közötti nézeteltérésekkel.

Jelenleg

Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadta Szentpéterváron Steve Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját pénteken

– számolt be az MTI.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen azt közölte a sajtóval, hogy

az ukrajnai rendezés különböző aspektusait vitatják meg.

A találkozó módot ad arra, hogy Oroszország tudassa Washingtonnal álláspontját és aggályait, de a tárgyalástól nem szabad áttörést várni – tette hozzá. Lehetségesnek nevezte, hogy a tárgyaláson szó esik egy orosz–amerikai csúcs lehetőségéről.

Witkoffnak ez a harmadik látogatása Oroszországban. Legutóbb március 13-án járt Moszkvában, akkor a különmegbízott magas rangú tisztségviselőkkel találkozott, és Putyin is fogadta. Akkor a Kreml szóvivője szerint pótlólagos tájékoztatást adott az orosz félnek Ukrajnával kapcsolatban, az orosz elnök pedig rajta keresztül továbbított információkat és további jelzéseket amerikai hivatali kollégájának.

Donald Trump amerikai elnök már januárban célul tűzte ki, hogy a beiktatása után száz napon belül lezárja az ukrajnai háborút. Az Egyesült Államok bízik benne, hogy a hadban álló feleknek már április végén sikerül megállapodniuk. A békére irányuló törekvések már a vezetők nyilatkozatban is megjelennek.

Volodimir Zelenszkij csütörtökön a helyi vezetőkkel tartott megbeszélést a Csernyihivi területen, amikor a tűzszünet lehetséges időpontját is szóba hozta – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy már a következő hetekben vagy hónapokban is megegyezhetnek a tűzszünetről.

Hozzátette, hogy a háború lezárása bármikor bekövetkezhet. „Lehet másként is, néha minden egy pillanat alatt történik” – hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij X közösségi oldalán már sokkal szigorúbban számolt be a csernyihivi látogatásáról. Az ukrán államfő Jahidne falu egyik iskolájában is járt, ahol elmondása szerint az orosz erők majdnem egy hónapon át tartották fogva a helyi lakosokat. Zelenszkij a háború egyik legcinikusabb orosz bűncselekményének nevezte a történteket, kiemelve, hogy soha nem fogják megbocsátani és elfelejteni, amit Oroszország tett.

Növekszik a békére való hajlandóság

Az ukrajnai helyzetről és az eszkaláció elkerüléséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök többször is egyeztetett. A Kreml úgy látja, hogy a konfliktus megoldásának kulcsfontosságú feltétele a külföldi katonai segélyek teljes leállítása, és a Kijevnek nyújtott hírszerzési információk megszüntetése. Az amerikai elnök bízik benne, hogy mindkét hadban álló fél tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez.

Donald Trump újságírói kérdésekre hangsúlyozta, hogy azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Az amerikai elnök szerint hetente mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni. Reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához. Az amerikai elnök arra is felkészült, ha valamelyik fél nem mutatna hajlandóságot a béke iránt. Ígéretei szerint ebben az esetben Oroszországnak és Ukrajnának is számolniuk kellene a következményekkel.