Az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében van Magyarország

Az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében van Magyarország, a magyar kormány és személyesen a miniszterelnök is – jelentette ki Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hangsúlyozta, Magyarország három éve következetesen kiáll a béke mellett, a háborúval és annak értelmetlenségével szemben foglal állást. A háború kirobbanása óta az ukrán vezetés a titkosszolgálatokat is „hadrendbe állította”, olyannyira, hogy merényleteket hajtanak végre akár Moszkvában, másrészről befolyásolási és dezinformációs műveleteket folytatnak akár Magyarország ellen is – mondta.

Horváth József leszögezte: egy jól működő titkosszolgálat hazája érdekeit tekinti elsődlegesnek. Egy szövetségi rendszerben vannak olyan területek – a terrorelhárítás, az atom-, vegyi, biológiai fegyverek terjesztése vagy a szervezett bűnözés elleni fellépés –, melyekben kiváló az együttműködés, ugyanakkor léteznek olyan területek, melyekben egymásnak feszülnek a szolgálatok – jegyezte meg.

A szövetségesek is szeretnék tudni a másikról, hogy mit gondol vagy akár „fogó lapokat gyűjteni” a másik ország politikusairól

– mondta, példaként említve a német kancellár amerikai lehallgatásának esetét.

Horváth József emlékeztetett rá, időről időre megjelennek olyan, a nyugati szövetségi rendszer fellazítására törekvő orosz dezinformációs műveletek, melyek ukrán területek átadását vetik föl Lengyelországnak, Romániának vagy Magyarországnak.

A magyar kormányok a rendszerváltoztatás óta konzekvensek voltak, a szomszédos országokkal szemben semmilyen területi követelést sem fogalmaztak meg – hívta fel a figyelmet. Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió szétesése során sem bocsátkoztak semmilyen kalandorakcióba, hanem más úton kívánták – vagy nem kívánták – segíteni a határon túli magyarok érdekvédelmét, a nemzet újraegyesítését – hangsúlyozta a szakember.

Úgy vélte, az ukrán titkosszolgálatok most látták elérkezettnek az időt arra, hogy a két ország között évek óta meglévő feszültséget a felszínre hozzák, és ezzel a „látványpékséggel” saját lakosságukat Magyarország, és ami még veszélyesebb, a kárpátaljai magyarság ellen hergeljék.

Úgy fogalmazott, a két ország között kölcsönös adok-kapok indult el. Magyarország megmutatta, hogy hajlandó és képes is megvédeni a saját nemzeti érdekeit. A magyar titkosszolgálatok is rendelkeznek érdemi információkkal az ukránok ellenséges tevékenységeiről, amit napvilágra is tudnak hozni – mondta.

A szakember ugyanakkor veszélyesnek tartja, hogy vannak olyan ukrán politikusok, akik minden kárpátaljai magyart potenciális kémként aposztrofálnak, a kollektív bűnösség kérdését is felvetve.

Horváth József kitért arra is, a 80. évforduló tragédiájának tartja, hogy a Moszkvában rendezett győzelem napi felvonuláson a szövetséges nagyhatalmak – a britek, franciák és az Egyesült Államok – nem vettek részt. A fasizmus felett aratott győzelem közös megünneplése a Földünk biztonságára nézve is pozitív üzenetet hordozott volna – tette hozzá.

Az ünnepséggel az oroszok üzentek a világnak – mondta a szakember, kiemelve Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök tárgyalását, melyen megerősítették: nem fogják engedni, hogy a nyugati világ diktáljon.

A Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik az ország szuverenitását – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kocsis Máté a csütörtökön nyilvánosságra hozott honvédségi jelentésre utalva elmondta, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök a NATO vezérkari főnöki értekezletein teljesen mást mondott Magyarország képviseletében, mint amit itthon az erről szóló jelentésében leírt. Emlékeztetett, a volt vezérkari főnök a közgyűlések jegyzőkönyvei alapján kifejezetten ukránbarát álláspontot képviselt, emellett felszólalásait a „Slava Ukraini!” (Dicsőség Ukrajnának!) felkiáltással zárta.

Ezzel egyáltalán nem képviselte a mandátumát és megszegte a háború befejezésére, a fegyverszállítások leállítására vonatkozó hivatalos magyar álláspontot

– hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Kocsis Máté arra is rámutatott, a csütörtökön megjelent jelentést követően Magyar Péter az egész balliberális sajtót felhasználva rátámadt a Magyar Honvédségre és egy olyan hangfelvételt mutatott be, amit maga a honvédelmi miniszter is közzétett, illetve a kormany.hu-n is megtalálható.

A Magyar Péter által felhozott vádaknak „se füle, se farka” nem volt, ezt követően alig pár órával később az ukránok mindenféle bizonyíték nélkül azzal vádoltak két kárpátaljai magyart, hogy kémkedtek, és azon dolgoztak, hogy felmérjék az ukrán katonai erőt Kárpátalján – hangoztatta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.

Megjegyezte, ezek ugyan súlyos vádak, de miután semmilyen bizonyíték nincsen erre, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt évek propagandaháborújába illik bele.

„Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő esetében külön vizsgálatot érdemelne” – fogalmazott. Hozzátette, az eseményláncolat „teljesen nyilvánvaló” következtetése szerint fennáll a gyanúja annak, hogy ez a kapcsolat maga Ruszin-Szendi Romulusz volt.

A velünk szemben álló politikai erő, a Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek, mondjuk úgy, hogy sérthetik az ország szuverenitását – hangsúlyozta Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, a következő hetekben fontos döntést kell meghozniuk a magyaroknak a véleménynyilvánító szavazáson, Ukrajna gyorsított csatlakozása pedig „húsbavágó”, nemcsak a gazdasági, társadalmi, hanem a közbiztonsági helyzetét is meghatározhatja Magyarországnak.

Műsorvezetői kérdésre Kocsis Máté elmondta, szerinte az ukrán ügy miatt nem fognak többen szavazni Ukrajna gyorsított csatlakozására, annak ellenére, hogy ebben reménykedik az ellenzék.

Szerintem nem ez a cél, a cél a zavarkeltés – fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, ez tipikus titkosszolgálati eszköz, amit az ukránok propagandaügyként használnak. Kifejtette, az ő céljuk nyilvánvalóan az, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyek megítélése minimum zavaros legyen Magyarországon, vagyis minden olyan eszköz kedvező számukra, ami gyengíti a szavazás erejét.

Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy nem az ukrán titkosszolgálat központjából, vagy a Tisza Párt brüsszeli irodájából kell megmondani, hogy mit gondoljanak a magyarok, mert Ukrajna európai uniós tagságáról kizárólag ők dönthetnek – egyértelműsítette a Fidesz frakcióvezetője.

Kocsis Máté a műsorban emlékeztetett, az ukrán állam évek óta szisztematikusan, különböző adminisztratív, jogi és fizikai eszközökkel üldözi az ott élő magyarokat, korlátozza a kisebbségi jogaikat, a nyelvhasználatukat, ez pedig egészen a hétköznapi tevékenységükig kiterjed. A két, Ukrajnában őrizetbe vett magyarról szólva azt mondta, nem hiszi, hogy az érintett személyek védelmében fel lehet lépni, elsősorban azért nem, mert nem lehet tudni, hogy milyen bizonyítékok és vádak vannak ellenük.

Vagy az van, hogy az ilyen kémelfogó akciók a nyilvánosság kizárásával történnek és nincs ez ügyben kommunikáció, vagy ha van, akkor viszont meg kell mondani, hogy mi történt, kik ők, mi a bűnük és mi a bizonyíték ellenük – vélekedett Kocsis Máté, megjegyezve, ez azonban nem történt meg, ami a Tisza Párt időzítésével kapcsolatban is gyanússá teszi ezt az ügyet.