Bőrbetegségek felismerésében tesztelték a két legismertebb mesterségesintelligencia-alkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT–4o az esetek 93 százalékában azonosította az aknét és a rosaceát, szemben a Google Gemini Flash 2.0-s modelljével, amely az esetek mindössze 21 százalékában ismerte fel a kórképeket – derül ki a Semmelweis Egyetem új klinikai kutatásából.
A kutatás szerzői ugyanakkor leszögezték, a mesterséges intelligencia hosszú távon csökkentheti az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, de a végleges diagnózis és a kezelés felállítása szakorvosi feladat marad.
Nem mindig egyszerű a diagnózis felállítása
A tanulmány részleteiről elárulták, hogy két mesterségesintelligencia-modellnek olyan betegek fotóit mutatták meg, akiknél szakorvosi diagnózis igazolta az akne vagy a rosacea meglétét. A képeket ezt megelőzően két bőrgyógyász értékelte ki egymástól függetlenül, egy harmadik szakértő bevonásával, aki eltérő diagnózis esetén döntött. A végső diagnózist többségi vélemény alapján állapították meg.
„Az akne és a rosacea rendkívül gyakori bőrproblémák, amelyek jelentősen ronthatják az életminőséget. Diagnosztizálásuk azonban nem mindig egyszerű, mivel a tüneteik sokszor hasonlóak” – hangsúlyozza Kiss Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője.
A fotók feltöltése után az MI-modellektől azt kérdezték: „Mi lehet a legvalószínűbb diagnózis?”, úgy fogalmazva, mintha a kérdés laikus felhasználótól érkezne. Helyes válasz esetén a modelleknek a bőrbetegség altípusát is meg kellett nevezniük. A vizsgálatban nemzetközi bőrgyógyász szakértők is részt vettek, köztük a Yale Egyetem elismert mesterségesintelligencia-kutatója.
A GPT–4o 100 százalékban adott betegségmeghatározást; 93 százalékos pontossággal azonosította be a kórképeket.
Jól jönne a mesterséges intelligencia, mert alig van szakember
Akne esetében 91 százalékos, rosaceánál 100 százalékos találati arányt ért el, más betegségeket szinte soha nem kevert össze ezekkel. Az altípusok meghatározása azonban már komolyabb kihívást jelentett a rendszernek:
az akne altípusait 55 százalékban, a rosacea altípusait pedig 50 százalékban találta el helyesen.
Ezzel szemben a Gemini Flash 2.0 a páciensek kevesebb mint negyedénél (21 százalék) ismerte fel a kórképeket, így a kutatók ennél a modellnél nem végeztek további statisztikai értékelést. „Minket is meglepett, mennyire jól teljesített a ChatGPT – mondta Kiss Norbert, hozzátéve, hogy a betegek sokszor szkeptikusak az MI használatát illetően, és az orvosok sem mindig bíznak ezekben az eszközökben, ezért is tartották fontosnak, hogy tudományos vizsgálatban mérjék fel, valójában mire képesek.
A kutatás egyben arra is rámutat, hogy miközben világszerte nő az igény bőrgyógyászati ellátásra, a szakorvosok száma korlátozott – az Egyesült Királyságban 100 ezer lakosra 1, Görögországban 11,4 bőrgyógyász jut. A szerzők szerint az MI hosszú távon csökkentheti azt az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, és segíthet megelőzni az állapot rosszabbodását.
„Az olyan, mindenki számára elérhető MI-eszközök, mint a ChatGPT, egyre nagyobb szerephez jutnak a bőrgyógyászati önellenőrzésben, sőt hatással vannak arra is, hogy valaki orvoshoz fordul-e, vagy sem” – vélte Mehdi Boostani, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a tanulmány másik szerzője. Megjegyzi, bár az általuk tesztelt modell kiválóan szerepelt az alapdiagnózis felállításában, az egyes betegségaltípusok megállapításában már kevésbé volt hatékony. Ezért fontos, hogy a páciensek tisztában legyenek a rendszer korlátaival, amikor mesterségesintelligencia-alkalmazással végeznek önellenőrzést.
„A végleges diagnózis felállítása és a vényköteles gyógyszerek felírása továbbra is a bőrgyógyász szakorvos feladata marad” – tette hozzá Bánvölgyi András, a Semmelweis Egyetem szakorvosa.
