Jane Austen Büszkeség és balitélet című műve jóval több mint egy romantikus történet. Finoman kidolgozott társadalomkritika, amely a korabeli Anglia normáit, elvárásait, a házasság intézményét, a női és férfiszerepeket is vizsgálja. A szerelmesek bonyodalmain keresztül árnyaltan mutatja be az előítéletek káros hatását és az önismeret fontosságát. A történet alkalmas arra is, hogy megfigyeljük, mennyit változott a két nem egymáshoz fűződő viszonya kétszáz év alatt, és mennyire azonos a szerelem természete, a kapcsolatteremtés nehézsége.
A Büszkeség és balitélet színpadon
Nem könnyű feladat a sikeres filmváltozat után színpadra állítani egy kultikus regényt, hiszen ez jelentősen rövidebb, vázlatosabb. Valló Péter rendező és Kovács Krisztina dramaturg színpadi változatában azonban nem csalódunk: hűen követi az eredeti mű cselekményszálait, a történetvezetés humorral teli, a színészek játéka kiváló. Mester Dávid olyan zenei világot alkotott, amely felidézi a kort, mégis azt érezzük, hogy itt vagyunk a jelenben. A világításnak is nagy szerepe van, a világítástervező Csontos Balázs remek munkát végzett. Első pillanatban meghökkentő, ahogy Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervező puritán környezetet teremtett: az egyszerű, zöld elemekből álló térben sehol egy sétány, egy kastély. Egy idő után azonban azt vesszük észre, hogy nem is hiányzik, mivel a hangsúly a fehérbe öltözött színészeken, a mondanivalójukon van. Emlékezetes mozzanat, amikor hol egyik, hol másik női szereplő kerül előtérbe – arcukat kivetítőn keresztül is látjuk a háttérben –, és beavat minket az érzéseibe, gondolataiba.
A történetet ismerjük: a Bennet család öt lánnyal él a vidéki Angliában, ahol Mrs. Bennet minden vágya a lányokat jól férjhez adni. Mr. Bennet pedig csak könyveiben és környezete megfigyelésében leli örömét. Kedvenc lánya a mű főhőse, a bájos és éles eszű Elizabeth. A vagyonos Mr. Bingley megjelenése vidéki városukban komoly lehetőségnek tűnik, ráadásul a legidősebb lány, Jane és a nemesember között szerelem szövődik.
Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcy-val. Eleinte a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre fokozódik, de mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt.
Sorra megismerjük a szereplőket, köztük a csacska Kittyt és Lydiát, akiket csak a Netherfieldben állomásozó katonacsapat érdekel, a bajkeverő Wickhamet, a magányos Maryt, a kenetteljes Mr. Collinst és a többieket.
A sorsát a maga értékrendje szerint alakító Elizabeth Bennet szerepében Waskovics Andrea lép színpadra. Tökéletesen alakítja a figyelmes, józan gondolkodású lányt, aki nem veszíti el a fejét a legnehezebb helyzetekben sem, minden mondata hiteles. Wunderlich József is kiválóan alakítja az ellentmondásos Mr. Darcyt, aki alapvetően gőgösen arisztokratikus, de képes belátni a hibáit és bocsánatot kérni.
A Bennet házaspár hamar belopja magát a szívünkbe. A lányain uralkodni próbáló Mrs. Bennet szerepében Hegyi Barbara kellőképpen harsány, Lukács Sándor Mr. Bennetje megértő családapa, akinek szinte minden ironikus mondatát nevetés kíséri a közönség sorai között. Gyöngyösi Zoltán Collins tiszteletes komikus karakterében nyújt remek alakítást. Medveczky Balázs élethűen játssza a szerelmes Bingley-t, Varga-Járó Sára pedig hitelesen testesíti meg Jane jólelkű karakterét. Szilágyi Csenge tökéletes Caroline, Halász Judit mint Lady Catherine de Bourgh, az arisztokrácia megtestesítőjeként elegánsan megvető. Valló Péter rendezésében látványában és tartalmában egyaránt gazdag, kifinomult előadást láttunk.
