A belföldi olaj- és gáztermelés fokozása érdekében tavaly ősszel öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat az Energiaügyi Minisztérium. A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szénhidrogén-szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre. Magyarország energiaszuverenitását és a magyar fogyasztók ellátásbiztonságát a lehető legnagyobb arányban a hazánkban elérhető forrásokra érdemes alapozni – szögezi le a közlemény.
A legalább húsz évre szóló szénhidrogén-koncessziók megadásáról március végén döntött az energiaügyi miniszter.
foghat hozzá a kutatáshoz, találat esetén pedig a termeléshez. A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül lehetett megkötni a szerződéseket. A határidőt hosszabbítás nélkül tartva ez két esetben már április végén, a fennmaradó helyszínekre pedig június közepéig megtörtént.
A jogelőd minisztérium 2013 és 2019 között hét hasonló eljárást folytatott le. A korábban megkötött szénhidrogén- és geotermikusenergia-szerződések összesen több mint 30 területre szóltak. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, a pályázati lehetőség érdemben élénkítette az iparági beruházásokat. Az Energiaügyi Minisztérium a legutóbbi kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi.
A legutóbbi olajtermelés-indításról a Világgazdaság is beszámolt. A Mol új somogysámsoni olajkútja naponta 1400 hordó kőolajat ad. Ez a Mol csoportszintű termelésének mintegy másfél százalékát teszi ki. Az olajkút közel egy évtized után az első új olajlelőhely a Dunántúlon. A Som-8 nevű, már termelésbe állított kutat tavaly novemberben kezdték fúrni, a közelében pedig a múlt hét óta újabb, mintegy 1500 méter mély fúrást végeznek a Rotary Fúrási Zrt. munkatársaival közösen. Ez utóbbi, a Som-7 elnevezésű fúrás célja, hogy meghatározzák, mekkora kiterjedésű lehet a somogysámsoni olajmező.
A Mol a legnagyobb hazai szénhidrogén-termelő: a hazai összes termelésből a kőolaj 47 százalékát, a földgáz közel 90 százalékát hozza felszínre. Évente mintegy 40 milliárd forintot fordít új lelőhelyek kutatására, mivel a mostaniak már negyven-ötven-hatvan éve termelnek, emiatt csökken a kapacitásuk. Egy-egy új fúrás költsége két-hárommilliárd forint, az pedig ritkaság, hogy egy sikeres találat után néhány hónappal már új kutat is fúrnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.