Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása romba döntené Európát - 5 kihívás, amire nincs megoldás

Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása veszélybe sodorná az európai unió belső egységét, biztonságát, a teljes magyar nemzetgazdaságot. Sorra jelennek meg erről a tanulmányok azóta, hogy 2022. február 28-án, négy nappal az orosz támadás után Ukrajna csatlakozási kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz, és Zelenszkij elnök „új különleges eljárást” kért országa EU-tagságának megkönnyítésére. 

Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, és az 5 kihívás, amire nincs jó megoldás

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke idén februárban úgy fogalmazott: ha ilyen ütemben halad Ukrajna az EU-normák felé, akkor „talán még 2030 előtt is” beléphetnének az unióba. Ezzel szemben van 5 olyan kihívás a gyorsított csatlakozással kapcsolatban, amire nincs olyan megoldás, ami ne sodorná veszélybe az unió működését, ne veszélyeztetné Magyarország alapvető érdekeit.

• 1. A pénz: Ukrajna egy főre jutó GDP-je vásárlóerőben nem éri el az EU-átlag egyharmadát, ami azt jelenti, hogy azonnal hatalmas uniós pénzeket kapna az életszínvonal kiegyenlítésére és óriási mezőgazdasági szektorának támogatására. Egy 2023. júliusi uniós belső tanulmány kimutatta, hogy ha Ukrajna hét év alatt összesen 186,3 milliárd euróra lenne jogosult az EU 7 éves költségvetéséből. Ez azt jelentené, hogy sok olyan ország, amely jelenleg nettó uniós forrásban részesül, nettó befizetővé válna, és a meglévő nettó befizetőknek többet kellene fizetniük. Ez nagy problémát jelentene az EU jelenlegi 27 tagállamának többsége számára.
• 2. A mezőgazdaság: Ukrajna mezőgazdasági nagyhatalom, 41 millió hektár szántóterülettel, szemben Franciaország 30 millió hektárjával. Mezőgazdasági termékeinek nagy részét már most is az EU-ba értékesíti. EU-tagként azonban az EU egységes piacának részévé válna vámok és kvóták nélkül, ahol az áruk szabadon mozoghatnak a határokon. A tisztviselők arra számítanak, hogy Ukrajna valószínűleg növelni fogja mezőgazdasági termelését és az EU-ba irányuló exportját, esetleg egész ágazatokat és piacokat eláraszt a termékeivel. Ez valószínűleg ellenreakciót váltana ki a gazdálkodók részéről EU-szerte, ami nagy nyomást gyakorolna a kormányokra.
• 3. Munkaerő: Az EU-tagság az EU egész munkaerőpiacát nyitottá tenné a rosszabbul fizetett ukrán munkavállalók milliói számára. A brexithez vezető tényezők egyike volt, hogy Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása után hatalmas számú lengyel munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába. Más uniós országok hosszú átmeneti időszakokat vezettek be, mielőtt megnyitották munkaerőpiacukat a keletről érkező új EU-tagok előtt.
• 4. Biztonság: Az EU-szerződések arra kötelezik a tagokat, hogy „minden tőlük telhető eszközzel” segítsenek egy másik uniós országnak, amelyet a területén fegyveres agresszió ér. Ha Ukrajna EU-taggá válna, miközben az Oroszországgal vívott háború zajlik, az EU-tagországoknak kötelezettséget jelent. Az EU hosszú új határt is szerezne Oroszországgal és Fehéroroszországgal, ami hatással lesz a biztonságra, a migrációra és a védelemre. A háború egyelőre folytatódik, nem lehet tudni, mekkora terület és milyen népesség válna ténylegesen uniós taggá, ahogy azt sem, hogy milyen hosszú távú biztonságpolitikai kockázatokkal kellene szembenéznie az uniónak. Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja kijelentette, hogy az általa vezetett kormány folytatja Ukrajna támogatását, ugyanakkor állást foglalt Kijev azonnali uniós és NATO-csatlakozása ellen. Merz szerint „Egy háborúban álló ország nem válhat sem az EU, sem a NATO tagjává”. Hozzátette: Ukrajna számára az EU-csatlakozásra adott ígéret érvényes, mint ahogy érvényes a NATO-csatlakozás perspektívája is, „de mindkettő esetében először arra van szükség, hogy a háború véget érjen”.
• 5. Korrupció: Az EU által kijelölt hét csatlakozási mérföldkő közül épp a korrupcióellenes reformok teljesítése áll a legrosszabbul. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke az Euronewsnak adott interjúban úgy fogalmazott: az Európai Uniónak óvatosnak kell lennie új tagok felvételekor. Hozzátette: "Ukrajna nem áll készen a tagságra. Gazdasága még nincs felkészülve arra, hogy teljes mértékben részt vegyen az európai belső piacon. Ukrajna államszerkezete még nem tükrözi teljes mértékben az alapvető európai értékeket. Ukrajnában még mindig korrupció van." Zelenszkij elnök saját bevallása szerint az Egyesült Államok által folyósított 177 milliárd dollárból mindössze 75 milliárd dollárral tudnak elszámolni. A különbözet „valahol eltűnt”. Az ukrán állam ugyanebben az időszakban hatalmas összegeket fektetett be amerikai államkötvényekbe, azaz a segélyként kapott pénz egy része visszaáramolhatott az Egyesült Államokba, megkerülve az ukrán gazdaságot - írja a Magyar Nemzet.

Erre az 5 alapvető kihívásra nincs megoldása az uniónak, ezen belül rengeteg elemzés mutatta ki, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása Magyarország számára súlyos következményekkel járna. Ezért indította el a kormány a véleménynyilvánító szavazást, hogy majd annak ismeretében képviselje Magyarország álláspontját Ukrajna EU-csatlakozás ügyében.

– vélekedett korábban Orbán Viktor. Közölte: ebben a kérdésben nekünk, földön járó magyar embereknek kell döntenünk. Magyarországnak ügydöntő szava van a kérdésben, ugyanis ezt minden tagállamnak el kell fogadnia. A miniszterelnök azt javasolta, mindenki a saját gondolkodásmódja szerint közelítse meg ezt a kérdéskört. Vannak gazdasági, munkaerőpiaci, egészségügyi, határvédelmi, katonai, közbiztonsági kérdések.

Véleménynyilvánító szavazás

Ukrajna uniós csatlakozásáról valóban minden magyar embernek lehetősége lesz elmondani a véleményét. Ebben a szavazásban minden, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár részt vehet. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy minden választópolgároknak egy szavazólapot fognak postázni. 

 – közölte a Magyarország Kormánya Facebook-oldalára feltöltött videóban. A szavazólapon egyetlen kérdés fog szerepelni:

Erre pedig „Igen”-nel vagy „Nem”-mel lehet válaszolni. Szavazni ugyanúgy lehet majd, ahogy például egy országgyűlési választáson, vagyis az igen vagy a nem válasz fölött körbe írt X-szel.

– ismertette az országgyűlési képviselő. 

Ukrajna csatlakozását megsínylené a magyar gazdaság és a magyar gazdák is

Ifj. Lomnici Zoltán  korábban elmondta, hogy az Európai Unió költségvetése véges, és minden új tagállam csatlakozása átalakítja a támogatási struktúrát. Ukrajna mezőgazdasági területeinek hatalmas mérete miatt az EU agrártámogatási rendszerének egy jelentős részét kellene átcsoportosítani az ukrán gazdák számára, ami a jelenlegi tagállamok, így Magyarország agrárágazatának támogatásait csökkentheti, hiszen a jelenleg 157 millió hektárnyi támogatásra jogosult európai uniós terület 41 millió hektárral bővülne. Ráadásul, mivel az EU egyik legnagyobb agrártámogatási rendszere a Közös Agrárpolitika (KAP), annak forrásai korlátozottak, így Ukrajna belépésével az egy hektárra jutó támogatás csökkenhet a magyar termelők számára.

Ez hosszú távon rontaná a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Ukrajna mezőgazdasági területei Európa legtermékenyebb földjei közé tartoznak, összesen 41 millió hektár termőfölddel rendelkezik, amelyből 32,5 millió hektár szántóföld. Az ország alacsonyabb termelési költségei, például olcsóbb munkaerő és kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások, miatt az ukrán gazdák jelentős versenyelőnybe kerülhetnek az uniós termelőkkel szemben.

Mivel az EU-ban a gazdálkodók szigorúbb szabályozásoknak vannak alávetve (például vegyszerek használata, állatjóléti előírások), az ukrán importtermékek könnyebben és olcsóbban jelenhetnek meg az európai piacokon. Ez komoly árversenyt eredményezhet, amely különösen a közép-európai mezőgazdaság számára jelentene kihívást. Az ukrán mezőgazdasági termékek már most is komoly piaci nyomást gyakorolnak az uniós országokra. A háború miatti vámmentes kereskedelmi engedmények eredményeként az ukrán gabona és olajos magvak elárasztották az európai piacokat, ami a közép-európai gazdák számára jelentős bevételkiesést okozott. 

Már most is több uniós ország (pl. Lengyelország, Magyarország) sürgette az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali szabályok szigorítását. A verseny így még kiélezettebbé válna, amely hosszú távon számos uniós mezőgazdasági vállalkozás ellehetetlenüléséhez vezethet.