Trump szerint Zelenszkijnek engednie kell

Donald Trump amerikai elnök szerdai posztjában ismét nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy fogadja el a békefeltételeket – szerinte ugyanis közel a megállapodás.

Donald Trump szerdán a saját közösségi oldalán, a Truth Socialon jelentette ki, hogy nagyon közel állnak egy békemegállapodáshoz az orosz–ukrán háborút illetően. Az amerikai elnök szerint már csak az ukrán vezetésen múlik, hogy végre pontot tegyenek a konfliktus végére, és nyíltan bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért az nem hajlandó lemondani a Krím félszigetről – írja a Sky News.

„Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz, de az az ember, akinek nincsenek kijátszható lapjai, jobb ha belátja, meg kell egyeznie” – írta Trump, majd hozzátette: „Alig várom, hogy segíthessek Ukrajnának és Oroszországnak kilábalni ebből a teljes és totális koszból, ami sosem történt volna meg, ha akkor is én letten volna az elnök.”

A bejegyzés nagy része azonban Zelenszkijt bírálta. Az ukrán elnök ugyanis a The Wall Street Journalnak adott interjúban leszögezte:

Ukrajna nem fogja feladni a Krímet még egy békemegállapodás fejében sem.

Ez éles ellentétben áll Trump állítólagos béketervével, amely a Krím orosz fennhatóságának amerikai elismerését is tartalmazza.

„Az olyan uszító kijelentések, mint amilyet Zelenszkij most tett, csak tovább nehezítik a háború lezárását. Nincs mire büszkének lennie! Ukrajna helyzete súlyos — vagy békét köt, vagy harcol még három évig, mielőtt elveszíti az egész országot”

– tette hozzá az amerikai elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez)

A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben foglalta el, de a nemzetközi közösség többsége nem ismeri el az annektálást, Ukrajna pedig a területet saját részének tekinti. Trump posztja ismét hangsúlyozza:

elnökként kész közvetíteni a két fél között, de ennek egyik feltétele a Krímmel kapcsolatos ukrán álláspont feladása lehet.

Területek feladása nélkül nem lehet béke

Az Egyesült Államok nagyon világos javaslatot tett Oroszországnak és Ukrajnának a békemegállapodás előmozdításának útjáról, ez területek cseréjét és a konfliktus befagyasztását írja elő nagyjából a jelenlegi frontvonalak mentén – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szintén szerdán újságíróknak az indiai Agrában, miután látogatást tett a kulturális világörökséghez tartozó Tádzs Mahalban.

Az amerikai politikus a Bloomberg amerikai hírügynökség beszámolója szerint hangsúlyozta:

Ukrajnának és Oroszországnak is el kell fogadnia, hogy le kell mondaniuk néhány olyan területről, amelyet jelenleg ellenőrzésük alatt tartanak.

A múlt héten Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy leállítja az Ukrajnában zajló háború befejezésére tett erőfeszítéseit, ha nem születik megállapodás a közeljövőben.

Vance egyúttal azt is megjegyezte, hogy optimistán tekint a tárgyalásokra, és véleménye szerint eddig  mindkét fél jóhiszeműen tárgyalt.

Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes erőteljes üzenetet küldött: Ukrajna készen áll tárgyalni, de nem adja meg magát, és soha nem fogja elismerni a Krím félszigetet Oroszország részeként. Mindezzel feltehetőleg az Egyesült Államoknak akart üzenni, miután kiderült, hogy az Ukrajnának átnyújtott amerikai béketerv egyik pontja szerint Kijevnek le kellene mondania a 2014-ben annektált ukrán régióról.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ukrajna, Franciaország és Németország magas rangú képviselőinek részvételével elkezdődött Londonban az orosz–ukrán háború lehetséges békés rendezéséről szóló tárgyalások – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az eseményt eredetileg az öt ország külügyminisztereinek találkozójaként szervezték, ám miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította Donald Trump Krímre vonatkozó javaslatát, Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a részvételét az eseményen. Ennek következtében a külügyminiszterek találkozóját elhalasztották, a szerda délutáni tárgyaláson pedig csupán alacsonyabb szintű tisztségviselők vesznek részt.

Az ukrán sajtó szerint a többoldalú tárgyalás mellett

David Lammy brit külügyminiszter és John Healey brit védelmi miniszter külön-külön kétoldalú konzultációkat folytatnak az ukrán tisztviselőkkel. Andrij Szibiha az elmaradt találkozó ellenére Londonban maradt, hogy személyesen tárgyaljon a brit szövetségeseivel.

Miközben elkezdődött az alacsonyabb szintű találkozó, Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter arról posztolt, hogy Ukrajna az eseményen megerősíti elvi álláspontját: Ukrajna kész tárgyalni, de nem adja meg magát.

„Nem fogunk olyan megállapodást kötni, amely lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy megerősítse pozícióit, újjászerveződjön, és még nagyobb erőszakkal térjen vissza. A teljes tűzszünet – szárazföldön, a levegőben és a tengeren – az első szükséges lépés. Ha Oroszország csupán korlátozott szünetet ajánl, Ukrajna is hasonló módon fog reagálni”

– szögezte le a miniszter.

Szviridenko hangsúlyozta, hogy az ukrán nép nem fogadja el a békének álcázott befagyasztott konfliktust. „Soha nem fogjuk elismerni a Krím megszállását. És ha nem kap NATO-tagságot, Ukrajnának kötelező erejű biztonsági garanciákra lesz szüksége. Olyanokra, amelyek elég erősek ahhoz, hogy elrettentsék a jövőbeli agressziót, és elég egyértelműek ahhoz, hogy tartós békét biztosítsanak” – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök hivatala is arról beszélt, hogy az európai országok ragaszkodnak ahhoz, hogy az Oroszország által kirobbantott háborút lezáró békemegállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartását. „Ukrajna területi integritása és európai törekvései nagyon erős követelések az európaiak számára” – közölte a francia elnöki hivatal az AFP-vel.

Elfoglalta az orosz hadsereg Taraszivka települést a donyecki régióban – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1260 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egy katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több hadiüzemet és dróngyártó műhelyt, valamint tíz lőszer- és egy műszaki raktárt, egy cseh Vampire sorozatvetőt, két harckocsit és 12 egyéb páncélozott harcjárművet, kilenc amerikai JDAM irányított légibombát, három HIMARS- és négy Vampire rakétát, továbbá 99 drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán fél a háború kezdete óta eddig 23 ezer harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet veszített Ukrajnában.

Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokról kiadott hadijelentésben az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy ott több mint 170 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan, továbbá két páncélozott harcjármű, hat önjáró löveg, 11 drónirányító pont, valamint két lőszerraktár megsemmisült. Moszkva szerint a kurszki régióba tavaly augusztus 6-án betört ukrán erők eddig már mintegy 75 710 embert, 412 harckocsit, 337 gyalogsági harcjárművet, 311 páncélozott szállítójárművet, 2284 páncélozott harcjárművet, 2765 gépkocsit, 642 tüzérségi löveget, 62 sorozatvetőt és 29 légvédelmi rakétaindító állást veszítettek.

Katonai forrásokra hivatkozó orosz hírügynökségi jelentések szerint az utolsó ukrán kézen lévő kurszki település, Gornal visszafoglalásáért szerdán harcok folytak a belterületen, valamint folytatódott a közeli Szent Miklós férfikolostor és a környező mészkőbányák „megtisztítása”.

Alekszandr Hinstejn, Kurszk megye megbízott kormányzója közölte, hogy az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának tűzszerészei eddig 45 települést vizsgáltak át a régióban, és további 28 aknamentesítése folyamatban van.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Krjukovo községben egy férfi életét vesztette, két másik pedig megsebesült. A luhanszki régióban lévő Liszicsanszkban négy civil – köztük egy kilencéves kislány –, a Zaporizzsja megyei Tavrijában további egy ember szenvedett sebesüléseket.

Az orosz déli körzeti katonai bíróság 24-25 évi szabadságvesztésre ítélte Andrij Garrjusz, Jurij Ivanov és Szatyiszlav Ivanov ukrán állampolgárt a „Donyecki Népköztársaságban” az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából 2016-2018 között elkövetett terrorcselekmények miatt. Mindhármukat legkevesebb hét, infrastrukturális létesítmények ellen elkövetett robbantásos támadásért vonták felelősségre.