Orbán Viktor: Ukrajna felvétele a magyar munkahelyeket veszélyezteti

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában beszélt a gazdasági kihívásokról, Ukrajna EU-tagságáról és a Tisza Párt politikájáról. A miniszterelnök szerint a stagnáló európai gazdaság közvetlen hatással van Magyarországra, de az adócsökkentési programok és a munkahelyvédelem továbbra is prioritást élveznek. Kiemelte, hogy Ukrajna EU-tagsága csődbe vinné a magyar gazdaságot, és hangsúlyozta, hogy szilárdan kell képviselni Magyarország érdekeit. A kormányfő emellett bejelentette, hogy a következő hónapokban intézkedéseket hoznak a gazdaság élénkítésére és a nyugdíjasok támogatására.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában kifejtette, hogy az európai gazdaság stagnálása, amelynek mi is részei vagyunk, közvetlen hatással van Magyarországra – reagálva a a legfrisebb GDP-növekedési adatokra.Németország és Ausztria gazdasági teljesítménye is gyenge. A miniszterelnök hozzátette, hogy bár a háború is fontos szerepet játszik ebben a helyzetben, ha csak erre összpontosítunk, elveszíthetjük a cselekvőképességünket. Az ország számára azonban az a legfontosabb, hogy sikerüljön elérni a kitűzött gazdasági célokat.

„Az okok világosak, de ez a munkánk szempontjából az másodlagos. Nem akarok feladni egyetlen célt sem, amit 2025-re kitűztünk.”

„Céljaink vannak 2025-re, amelyeket el kell érnünk. Amíg az európai gazdaság nem pörög fel, nekünk is nehezebb dolgunk lesz” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy bár az európai gazdaság stagnál,

„mi mégis elfogadtuk Európa legnagyobb adócsökkentési programját”.

„Néhány éven belül oda jutunk, hogy akinek két gyermeke van, annak soha nem kell adót fizetnie” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki a gazdasági nehézségek ellenére is kitart a program mellett. Továbbá bejelentette, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogató Demján Sándor programot sem tervezik csökkenteni.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarország az ukrajnai háború következtében körülbelül 20 milliárd eurót veszített az elmúlt három évben. Hozzátette: „akkor sem lenne egyszerű helyzet, ha nem lenne háború.”

„Amíg nincs béke, a gazdaság nehézségekkel küzd majd. Ezért fontos, hogy támogassuk Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezéseit”

– emelte ki a miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint nem lennének ilyen gazdasági problémáink, ha az Ukrajnának küldött pénzek a európai gazdaságban maradtak volna. Rámutatott, hogy az európai vezetők továbbra is háborút akarnak, és az amerikai vezetőkkel szemben is támogatják Ukrajnát.

Kiemelte:„Az Egyesült Államok nélkül nem tudjuk finanszírozni és fenntartani Ukrajnát és annak hadseregét.”

Orbán Viktor nagy problémaként említette, hogy Ukrajna azt követeli az Európai Uniótól, hogy támogassa az egymilliós ukrán hadsereg fenntartását:

„A pénzt, amit ott el akarnak költeni, itthon is felhasználhatnánk. A mi pénzünket is, talicskával tolják ki Ukrajnába”

Ukrajna uniós tagsága csődbe vinné a magyar gazdaságot

Az Európai Néppárt ezen a héten határozottan kifejezte támogatását Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozása mellett, pont emiatt

„most még fontosabbá vált a véleménynyilvánító szavazás” – emelte ki a miniszterelnök.

„Nyilvánvaló, hogy az EPP által képviselt politika hibás és káros” – tette hozzá. A kormányfő szerint ezt a folyamatot még most meg lehet akadályozni, hiszen Ukrajna uniós belépése csődbe dönthetné a magyar gazdaságot.

A miniszterelnök elmondta, hogy a brüsszeli vezetők úgy vélik, közösen kell hatalmas hitelt felvenni Ukrajna finanszírozására, mivel tisztában vannak vele, hogy nem képesek saját erőből támogatni Ukrajnát. Hozzátette, hogy most kell megakadályozni, hogy Európa eladósodjon.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy vannak országok, amelyek nagy cégei már jelen vannak Ukrajnában, és a pénzek jelentős része ezeknél a cégeknél landolna. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy amikor Magyarország csatlakozott az unióhoz, a hazánknak járó uniós pénzek egy része külföldi cégekhez került.

„Ha a magyaroknak megérné, akkor támogatnák Ukrajna tagságát, azonban hazánk ráfizetne a csatlakozásra”

 – mondta a miniszterelnök.

Nem helyes, amit a Tisza Párt tesz

„A Tisza Párt azon dolgozik, hogy megakadályozza, hogy a nemzeti kormánynak sikerüljön hazahoznia azokat a forrásokat, amelyekből kórházakat újítunk fel, utakat építünk, vasutat fejlesztünk, közszolgáltatás színvonalat javítunk. Ezért dolgoznak. Ez ténykérdést. Akinek van füle, az mindenki hallhatta ezt” – fogalmazott Orbán Viktor Kollár Kinga korábbi szavairól.

A miniszterelnök szerint, amit a tiszás EP-képviselő  tett,

„az egy gonosz dolog, azért akarja, hogy sikertelen legyen Magyarország, mert akkor a Tisza Párt kormányra tud kerülni.”

Mint a miniszterelnök kiemelte, Kollár Kinga Brüsszelben azon dolgozik, hogy a magyarok ne juthassanak hozzá az uniós forrásokhoz, és mindezt azért teszi, hogy pártja 2026-ban kormányra kerüljön.

Orbán Viktor ezért is támogatta a Nemzeti Ellenállás Mozgalom petícióját, mert nem helyes, amit a Tisza Párt tesz. Emlékeztetett, hogy a brüsszeli háborús hálózat bábkormányt akar Magyarországon, amely súlyos következményekkel járna.

„Jelenleg 260 ezer forintot fizet egy Kádár-kockában lakó család a fűtésre. Ugyanez az összeg Szlovákiában háromszor, Lengyelországban pedig négyszer akkora”

– mondta Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette, hogy azon dolgozik, hogy egy év múlva, a választásokig minden magyar tisztában legyen azzal, miről döntünk.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy

„Ukrajna EU-tagságát nem szabad megengedni.A legfontosabb, hogy Ukrajna ügyében szilárdak maradjunk, és ne adjuk fel a saját céljainkat. Nekünk meg kell védenünk a munkahelyeket, végre kell hajtani az adócsökkentési programot”

Bejelentette, hogy a száz új gyár programot kibővítik, így már 150 gyárat fognak támogatni, és stratégiai fontosságúként említette a kis- és középvállalkozások támogatását.

A következő kormányülésen már döntéseket szeretnének hozni az iparcikkek árának csökkentéséről, és a nyugdíjasok számára októberre élelmiszeráfa-visszatérítést ígért.

„Ha mindezt megcsináljuk, akkor a 2025-ös év oké lesz” – mondta Orbán Viktor.

A 2026-os költségvetésről kifejtette, hogy háborúellenes, békepárti költségvetéssel készülnek, amely megállja a helyét és nem csak 2025-ben, hanem 2026-ban sem kell feladni egyetlen célt sem.

Az Európai Néppárt (EPP) már jóval korábban meghatározta a más pártokkal való együttműködésének határait: e pártoknak hitet kell tenniük Ukrajna, a jogállamiság és az Európai Unió mellett – jelentette ki Manfred Weber, az EPP-vezetője a pártcsalád kétnapos valenciai kongresszusának kezdőnapján, kedden, ahova több ukrán vezető politikust is meghívtak.

„Soha nem fogunk együtt dolgozni azokkal, akik nem tartják tiszteletben az én három alapelvemet: Ukrajna, jogállam és Európa-pártiság” – fogalmazott Manfred Weber.

Hozzátette: az Európai Néppárt (EPP) legfőbb politikai ellenfelei a következő négy évben már nem a balközép pártok lesznek, hanem „a szélsőségek Európában és világszerte”. Úgy vélte, autoriter hullám éri el Európát. „Ez a legnagyobb kihívás” – jelentette ki.

A bajor Keresztényszociális Unió politikusát a várakozások szerint egyetlen jelöltként újraválasztják az EPP élére. Ez a pártcsalád rendelkezik a legnagyobb frakcióval, vagyis 188 képviselővel a 720 tagú Európai Parlamentben.

Ukrajna 2026-ban az EU tagjaként?

A mostani kongresszuson az ukrajnai háború mellett az európai fegyverkezés, az Egyesült Államokkal kialakult vámháború, az emberek növekvő megélhetési költségei, valamint a populizmus és a szélsőségek jelentette fenyegetés lesz napirenden.

A kongresszuson meghívottként részt vevő és felszólaló Petro Porosenko volt ukrán elnök és Julija Timosenko volt kormányfő óva intették az Európai Uniót attól, hogy elfogadjon bármilyen kikényszerített békét Ukrajna számára.

„Nincs mint mondani a Krímről, az Ukrajna része” – fogalmazott Porosenko. Erős európai egyetértésre van szükség ahhoz, hogy az Oroszország ellenőrzése alá került területeket ne ismerjék el annak részeként – tette hozzá.

Porosenko kijelentésével Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésére reagált, amelyet a Time hírmagazinnak minap adott interjújában mondott, és amely szerint a 2014-ben elcsatolt „Krím félsziget Oroszországé marad”.

A békét nem szabad mindenáron megkötni,

csak az erő pozíciójából, nem pedig lekenyerezéssel vagy alkuk keretében – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak ki kell tartania az Oroszország elleni szankciók mellett, és nem szabad visszatérnie a háború előtt gazdasági kapcsolatokhoz. Ezzel párhuzamosan pedig az uniónak fel kellene gyorsítania a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, haladéktalanul megnyitva több fontos tárgyalási fejezetet – tette hozzá.

Timosenko hasonlóan nyilatkozott. Szerinte nem szabad engedni, hogy Ukrajnának kapitulálnia kelljen. Ehhez – mint mondta – erősíteni kell az Egyesült Államok és az Európai Unió szövetségét, ami nem egyszerű feladat.

Emellett történelmi szükségszerűségnek nevezte Ukrajna felvételét az EU-ba – de nem 2030-as határidővel, hanem már a jövő évben meg kellene ezt tenni szerinte.

„Ukrajna nem kuncsorog, hanem egy szövetséges, amely bizonyította, hogy nem csak saját magát, de Európát is meg tudja védeni” – tette hozzá Julija Timosenko.

A konferencián szintén részt vevő Vitalij Klicskó kijevi főpolgármester kifejezte azzal kapcsolatos reményét, hogy létezik diplomáciai út a béketeremtésre. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak nem szabad figyelmen kívül hagynia hazája érdekeit. „Ne felejtsük el, azért harcolunk, hogy demokratikus ország legyünk” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel csak az erő nyelvén lehet beszélni, és emiatt „nekünk is erősnek kell lennünk”.