Miközben Európa sorsa egyre bizonytalanabbá válik, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Ordo Iuris Intézet szakértői egy radikális kérdést vetettek fel:
szuverenitás vagy központosítás?
A „Great Reset” tanulmány bemutatóján elhangzott vélemények megosztóak voltak, de egy dologban egyetértettek a szakértők: az EU jelenlegi formájában fenntarthatatlan.
Erre tarthat Európa – ha egyáltalán van számára közös jövő
Az eseményen rangos szakértők osztották meg véleményüket: Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke; Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója; Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke és társalapítója; valamint Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője. A panelbeszélgetést Damille Devenyi, az MCC kutatója moderálta.
Fotó: MCC
Európa jövője a tét – a szakértők megkongatták a vészharangot
„Az Európai Unió irányvesztett, nem találja a helyét az átalakuló világban” – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Ordo Iuris Intézet által szervezett konferencián.
A „Great Reset” című tanulmány bemutatóján nem csupán az EU jelenlegi helyzetét elemezték a meghívott szakértők, hanem két lehetséges jövőképet is felvázoltak:
a nemzetállami szuverenitás megerősítését vagy egy radikális intézményi átalakítást.
Az EU megreformálható, vagy a szétesés felé tart?
A vita középpontjában az a kérdés állt, hogy az EU folytathatja-e jelenlegi útját, vagy alapjaiban kell újragondolnia működését. Orbán Balázs szerint az
Európai Unió túlbürokratizált, túldogmatizált és túlcentralizált szervezetté vált,
amely már nem képes hatékony válaszokat adni a modern kihívásokra. „Ezek a problémák olyan mértéket öltöttek, hogy az EU létét, jövőjét veszélyeztetik; mi pedig azt akarjuk, hogy az EU-nak legyen jövője” – fogalmazott határozottan.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles bírálattal illette az uniós válságkezelést, amely szerinte mindig a központosítás felé mozdul el.
Minden problémára Brüsszel ugyanazzal a válasszal reagál: több hatalmat az uniós intézményeknek! De ez nem a megoldás, hanem a probléma maga”
– hangsúlyozta.
A brüsszeli elit és a demokratikus deficit
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója még keményebb kritikát fogalmazott meg az EU jelenlegi működéséről. Véleménye szerint az EU „ideológiai unióvá” vált, amelyben a döntéshozatali mechanizmusok nem tükrözik a tagállamok akaratát.
Az Európai Bizottság ma egy ideológiai gépezet, amely politikai döntéseket erőltet rá a tagállamokra. Brüsszel nem a polgárokat szolgálja, hanem egy bürokratikus elitet”
– mondta, külön kiemelve az Európai Bíróság szerepét, amely szerinte demokratikus legitimáció nélkül hoz politikai döntéseket.
Vissza a gyökerekhez – a nemzetállamok Európája?
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint a helyzet még nem reménytelen, de gyökeres változásra van szükség. Ő a „Vissza a gyökerekhez” elvet képviselte, amely szerint az EU-nak vissza kell térnie az 1992-es Maastrichti Szerződés előtti állapothoz, ahol a tagállamok voltak a döntéshozók, és Brüsszel nem gyakorolt túlzott hatalmat.
Az unió nem lehet egy központosított szuperállam. A szubszidiaritás elve jelenleg csak egy irányba működik: mindig több Brüsszel, sosem kevesebb”
– emlékeztetett Ballester.
Egy másik radikális javaslatot is megfogalmazott: az uniós tisztviselők fizetésének maximalizálását. „Senki ne keressen havi 10 ezer eurónál többet egy bürokratikus intézményben” – mondta, utalva a brüsszeli elit és a választók közötti növekvő szakadékra.
Két lehetséges forgatókönyv
A Great Reset tanulmány és a konferencián elhangzottak alapján két lehetséges irányt vázoltak fel az uniós jövőre:
„Vissza a gyökerekhez”– Az EU visszatérne az alapelveihez, csökkentené a brüsszeli bürokráciát, és megerősítené a tagállami döntéshozatalt.
„Új kezdet”– Egy radikális reform keretében teljesen új alapokra helyeznék az európai együttműködést, akár egy nemzetközi konferencia és átmeneti időszak bevezetésével.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európai Unió jelenlegi formájában nem tartható fenn.
A fő kérdés az, hogy vajon az uniós elitek készen állnak-e meghallgatni a tagállamok hangját – vagy folytatják a központosítás útját, amely akár az EU széteséséhez is vezethet.
A kábítószer démonként tört be az életünkbe és úgy is kell vele bánni – ebben egyetértett a kormánybiztos és a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója az MCC konferenciáján.
A magyar kormány(fő) a szubszidiaritást kizárólag a saját szintjén érvényesülő döntési jogként értelmezi,
lázad az Uniós szint ellen és
fölszámolja a regionális-települési döntési szintet.
A szibszidiaritás tartalmánál fogva több irányítási szintet feltételez, Orbán ennek esküdt ellensége.