Schmuck Andor
Nemcsak Földünket, de már magát a világűrt is elkezdtük szennyezni, ami hatalmas problémákat vet fel a jövőre tekintve. Míg a bolygón lévő szemetet könnyen össze lehet gyűjteni, addig az űrben már egy kicsit más a helyzet, ezért a NASA megoldást keres a körülöttünk keringő szemét eltüntetésére.
Az emberek rendkívül rendetlenek a legtöbb esetben, azonban ha valaha is el akarunk indulni a csillagok közé, és túl akarunk jutni a bolygónk határain, meg kell tanulnunk, hogyan takarítsunk fel magunk után. Ennek megfelelően a NASA elindította a LunaRecycle nevű kampányt, amely arra ösztönzi egy 3 millió dolláros (1 milliárd Ft) díjjal a tehetséges elméket, hogy dolgozzanak ki egy olyan hulladékkezelési rendszert, amely egy hipotetikus holdbázison működhet anélkül, hogy mindent vissza kellene szállítani a Földre.
A hulladékot a Nemzetközi Űrállomás esetében becsomagolják, és egy kapszulában tárolják, amíg vissza nem küldik a Földre, vagy el nem égetik a bolygónk légkörében. Azonban ez nem működne egy holdbázison, mivel a bolygónk nagyon távol van, és folyamatos űrhajószállítmányokra lenne szükség ahhoz, hogy minden hulladékot elszállítsanak.
Csomagolóanyagokra szükség van és a sérült ruháktól is meg kell szabadulni néha, azonban ha ezekre nem találnak megoldást, akkor azok, akik esetleg egy napon a Holdon élnek majd, nyakig fognak gázolni a hulladékban. Ezért a világnak szüksége van szemétkezelő szakemberekre, hogy megoldást találjanak a problémára. Azoknak, akik meg szeretnék oldani a LunaRecycle kihívást, ki kell találniuk, hogyan távolítsák el a hulladékot, vagy hogyan hasznosítsák újra anélkül, hogy elégetnék. Ha sikerül megoldást találni erre, akkor egy olyan fontos kérdés oldódik meg.
Sajnos a hulladék problémája az űrben már most is hatalmas gondot jelent, mivel létezik egy Kessler-szindróma nevű jelenség, amely fenyegetést jelent az emberiségre. A technológia fejlődésével az évek során elég zsúfolt lett a Föld körüli terület.
A Kessler-effektus)az a jelenség, melynek során a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő.
1978-ban a NASA tudósai, Donald Kessler és Burton Cour-Palais kidolgozták az elméletet, miszerint minél több objektumot helyezünk el az űrben, annál nagyobb a kockázat, hogy ütközések történnek, amelyek egy megállíthatatlan láncreakciót indítanak be, így veszélybe sodorva a földi internet- és telefonhálózatokat - írta a LadBible.