A terrorizmus támogatóit nem látják szívesen az USA-ban.
2023. október 12-én, néhány nappal a Hamasz terrorszervezet izraeli támadása után diákok tömegei tüntettek a zsidó állam politikája és az izraeli hadsereg gázai övezetbeli csapásai ellen a New York-i Columbia Egyetemen. Az iskola Palesztinapárti szervezetei már akkor Izrael elleni bojkottot követeltek az intézménytől, amikor az elpusztított kibucok romjai között még holttestek után kutattak a hatóságok. A tüntetésen a diákok azt skandálták, hogy „A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz”, e szlogent többek között az Izrael elpusztítását hangoztató terroristák is használják.
A columbiai események egyik vezéralakja egy Mahmúd Halil nevű fiatal férfi volt, aki 2022 óta tartózkodik az országban, és nemzetközi kapcsolatok szakon tanul. Az elit egyetemek megbénításával a tüntetők nyomást akartak gyakorolni a kormányzatra. A megmozdulásokon összemosódott Izrael kritikája, gyűlölete és az USA-, illetve Nyugat-ellenes progresszív ideológiák. A demonstrációk vezetői között sok volt a külföldi diák, akit felbátorított az egyetemek lanyha hozzáállása; azt hitték, nem lesz következménye annak, hogy akadályozzák az oktatást, sőt nem egy helyen megfélemlítik az intézmény zsidó diákjait.
Donald Trump választási győzelme után ígéretet tett arra, hogy a külföldi „terrorpárti” tüntetőknek visszavonják a vízumát, és hazaküldik őket. Erről rendelet is született. Az elnök azzal érvel, hogy miért nevelne az Egyesült Államok belső ellenséget, hiszen ha valaki már amerikai tartózkodása első éveiben az ország kormánya, értékei és szövetségesei ellen tüntet, mit fog tenni tíz év múlva? Az egyik első érintett Mahmúd Halil volt, őt vizsgálati fogságba is helyezték. Ennek kapcsán Trump a következőt írta közösségi oldalán: „A bevándorlási és vámhatóság elismerésre méltó módon elfogta és őrizetbe vette Mahmúd Halilt, egy radikális, Hamasz-párti külföldi diákot a Columbia Egyetem kampuszán.” Hozzátette, hogy ez csak a kezdet: „Meg fogjuk találni, elfogjuk és kitoloncoljuk ezeket a terroristaszimpatizánsokat az országunkból, és nem is térhetnek vissza.”
Az események kapcsán sokan azzal érvelnek, hogy az elnök és az államigazgatás a szólásszabadságot sértette meg. Számos ügyvéd jelentkezett, hogy segítse a Szíriában született, algériai állampolgárságú diákot. A demokrata pártiak is kampányolni kezdtek mellette. Több sajtótermék igyekezett szimpátiát kelteni Halil iránt, arról írnak, hogy a terhes felesége várja otthon az aktivistát, aki csak politikai véleményét szerette volna kinyilvánítani. Ezek a lapok nem készítettek efféle együttérző portrékat azokról a zsidó diákokról, akiket a demonstrációk egyes résztvevői megfélemlítettek.
Az amerikai államigazgatás azóta további olyan diákok kitoloncolását kezdeményezte, akik Halilhoz hasonlóan aktív tagjai voltak Palesztina-párti tüntetéseknek. Ezt arra építik, hogy a törvények szerint aki vízummal tartózkodik az Egyesült Államokban, az nem támogathat terrorista szervezeteket. Nagy jogi csata várható. Marco Rubio külügyminiszter úgy fogalmazott: „Nekünk nem kell az, hogy látogatóként érkezel az Egyesült Államokba, és zűrzavart okozol nekünk. Nem akarjuk ezt az országunkban. Menjetek vissza, és csináljátok ezt a saját országotokban.” Most bánhatják, akik amerikai vízum birtokában a Nyugatot, illetve Izraelt és azt az Egyesült Államokat szidták, amely befogadta őket az egyetemeire.
A szerző a Mandiner munkatársa
Fotó: AFP/Samuel Corum
„Tényleg nem félek Peti! Küldhetsz rám kétszer ennyi testőrt is, legközelebb is kérdezni foglak!” – üzente meg a Tisza-vezérnek a történtek után A kopasz.
Bármi áron el kell őt mozdítani, ki kell őt iktatni. Akár táncos performanszokkal, varázsigékkel, dobolókörökkel; de akár merénylettel is.
Nem tudom követhető-e, de Magyar Péter elég fura figura, bármi kitelik tőle, főleg az, hogy azzal vádol meg mást, amit maga tervez elkövetni.
Kovács Zoltán tájékoztatása szerint a rendőrség szombaton 18 óráig országosan csaknem 400 rendezvény békés lebonyolítását biztosította.
Edgars Rinkevics hazájában már megkezdődött a társadalmi párbeszéd a nők kötelező katonai szolgálatáról is.
Át lehet nyomni bármilyen hazugságot a nyilvánosságon, lehet újdonságként tálalni a szokott ellenzéki arcok összeverődését.
Szergej Lavrov azt is leszögezte, hogy Moszkva tartja magát a részleges tűzszüneti egyezséghez.
A Tisza Párt brüsszeli képviselőjének megdöbbentő kijelentései még a zenészt is felháborították.
