Több a halastó, nőtt a termelés, de fordult a trend és csökkent a halfogyasztás

Tavaly a halastó művelési ágban 29,377 ezer hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásban, ebből az üzemelt tóterület nagysága 26, 57 ezer hektár volt. Ezek 66,3 százalékán étkezési halat, 22,9 százalékán növendék halat termeltek, míg ivadéknevelésre 8,6 egyéb célokra pedig 2,3 százalékot hasznosítottak. A korábbi évekhez hasonlóan a teljes tóterület mintegy 90 százaléka üzemel. Tavaly 17 hektár új halastó épült, továbbá 148 hektárnyi tóterületet rekonstruáltak, ami az előző évi 30 hektárhoz képest közel ötszörös növekedést jelent.

A magyarországi tógazdasági haltermelés tavaly elérte a 22,838 ezer tonnát, ami 16,1 százalékkal haladta meg az előző év eredményét. Az elmúlt öt év során a tógazdasági termelők 2024-ben érték el eddigi legnagyobb termelési eredményüket. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a megtermelt hal mennyisége 2020-hoz képest – amely a legnagyobb termelési mennyiséget adta – 5,6 százalékkal volt több. Jól látható a növekedés a megelőző két évhez képest, ugyanakkor regionális szinten jelentős eltérések figyelhetők meg: míg a Dél-Dunántúlon 31,3 százalékos növekedés, addig a Nyugat-Dunántúlon 2,5 százalékos csökkenés volt 2024-ben.

Étkezési hal: a ponty viszi a prímet

Abban nem változott a helyzet, hogy a hazai tógazdasági körülmények között nevelt halfajok közül gazdasági szempontból továbbra is a ponty a legfontosabb. A ponty összes termelése 2024-ben 13,4 százalékkal, míg az étkezési korosztályú ponty termelése 7,6 százalékkal haladta meg előző évi mennyiséget. A pontytermelésében

• a Dél-Alföld,
• az Észak-Alföld és
• a Dél-Dunántúl

a meghatározó, mivel a termelés 79,2 százalék származik ezekből a régiókból.

A tógazdaságokban előállított étkezési célú halak 78,3 százalékát a ponty adta, amelynek termelése az elmúlt öt évben viszonylag stabilnak mondható: 11 és 12 ezer tonna között mozgott. A hektáronkénti összes halszaporulat 621 kilogramm, míg a pontyszaporulat 489 kilogramm volt 2024-ben.

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt mennyiség 4,0 százalékát, míg a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 6,8 százalékát adta 2024-ben. Az étkezési célú, értékes ragadozó halak – például csuka, harcsa, süllő – előállított mennyisége 364,4 tonnát ért el, ami az előző év adatához mérten 29,8 százalékos növekedést jelent.

A tógazdaságokban ténylegesen felhasznált víz mennyisége 2024-ben elérte a 271,8 millió köbmétert, ami 14,1 százalékkos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezáltal az egy hektár üzemelt tóterületre vetített átlagos vízfelhasználás 10316 köbméter volt, szemben a 2023-as 8876 köbméteres értékkel. Jelentős mennyiségű vizet használtak fel a tavak vízpótlására, valamint a csapadékhiányos területeken jelentkező párolgási veszteségek kiegyenlítésére.

A halastavakon kívül intenzív haltermelés is folyik Magyarországon, részben átfolyóvizes és recirkulációs rendszerű medencékben, valamint ketreces halnevelés formájában. A zárt rendszerek legnagyobb előnye, hogy a haltermelés minden szakasza folyamatos kontroll alatt történik, így a természetes környezeti hatások gyakorlatilag nem befolyásolják a folyamatot. Ennek köszönhetően a halhús minősége állandó és kiszámítható.

Tavaly 24 vállalkozás üzemeltetett intenzív haltermelési rendszert, 27 különböző telephelyen. Az intenzív, precíziós technológiákkal előállított hal mennyisége 2024-ben összesen 5785 tonna volt, ami 2,1 százalékkal haladta meg az előző év eredményét. Ebből az étkezési célú haltermelés 4307 tonna volt, ami a teljes termelés mintegy 74,4 százalékát tette ki.

Dominál az import

A korábbi években folyamatos volt a növekedés az étkezési célra tenyésztett halak mennyiségében, ami elsősorban az afrikai harcsa termelésének bővülésével volt magyarázható. A termelés 2022-ben 20 százalékkal haladta meg a 2020-as szintet, és 10 százalékkal volt magasabb, mint a 2021-es évben. A növekedés azonban 2023-ban megtorpant, így a termelés visszaesett, és ismét a 2021-es szintre csökkent. A negatív tendencia 2024-ben is folytatódott az intenzív rendszerekben tenyésztett étkezési célú halak esetében, mivel további 1,8 százalékkal mérséklődött a mennyiség a megelőző évhez képest. A zárt rendszerekben előállított halak 94 százalékát továbbra is az afrikai harcsa tette ki. Emellett kisebb mennyiségben tokféléket és pisztrángot is termeltek, továbbá ezen a technológián belül szürkeharcsát és süllőt is előállítottak (13. ábra).

A halászati és akvakultúra-termékek külkereskedelmi forgalmának értéke 2024-ben éves összehasonlításban a korábbiaknál erőteljesebben, 6,6 milliárd forinttal emelkedett, ami 

A behozatal 7,5 százalékkal emelkedve 56,7 milliárd forintot, míg az export 24,2 százalékos bővülés után 13,3 milliárd forintot ért el 2024-ben. A termékforgalom külkereskedelmi egyenlege az importtúlsúly miatt összességében kismértékben, 1,4 milliárd forinttal romlott, így 2024-ben 43,4 milliárd forintos passzívum keletkezett.

A magyarországi átlagos halfogyasztás továbbra is alacsony nemzetközi összevetésben: 2023-ban az egy főre jutó éves halfogyasztás csupán 5,8 kilogramm volt, ami jelentősen elmarad mind az EU-s, mind a világátlagtól. Sőt, ha az ugyancsak az AKI által közölt korábbi adatot nézzük, négy év alatt csökkent is, hiszen az egy főre vetített éves átlagos halfogyasztás 2019-ben 6,5 kilogramm volt, úgy, hogy előtte három évig évi 20-30 dekagrammot nőtt. (A különböző adatok hitelességével kapcsolatban ugyanakkor lehetnek kétségeink, hiszen az agrártárca az AKI-nál szereplőnél nagyobb, fejenkénti 6,7 kilogrammos halfogyasztásról számolt be tavaly év végén.) Az OECD–FAO 2024–2033 közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint 2024-ben az EU-ban az egy főre vetített halfogyasztás eléri a 20,96 kilogrammot, mellyel a térség a 17. helyen áll a globális rangsorban. A világátlag 2023-ban 21 kilogramm/fő volt, és az előrejelzések szerint 2024-re 21,2 kilogramm/fő körül várható.