Izraeli-iráni háború: itt vannak a rossz és még rosszabb forgatókönyvek

Irán számára egyértelmű, hogy az amerikai erők jóváhagyták, és legalább hallgatólagosan támogatták Izrael támadásait, amelyek kimondott célja az iráni atomprogram megfékezése volt – írja az izraeli légicsapások, illetve az arra adott iráni válasz következtében kialakult helyzetet elemző cikkében a BBC. 

A portál az amerikai közreműködés lehetséges következményeként számol azzal, hogy Irán csapást mérhet amerikai célpontokra szerte a Közel-Keleten – például a különleges erők táboraira Irakban, katonai bázisokra a Perzsa-öbölben és a régióban elhelyezkedő diplomáciai képviseletekre. Ezt a verziót nem zárja ki, hogy Irán helyettesítő erői – a Hamász és a Hezbollah – jócskán megcsappantak, mivel Irakban a támogató milíciák továbbra is felfegyverkezve és épségben állnak készenlétben.

Az Egyesült Államok tartott attól, hogy ilyen támadások lehetségesek, ezért kivonta személyzetének egy részét. Nyilvános üzeneteiben az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Iránt az amerikai célpontok elleni bármilyen támadás következményeire. Mi történhet, ha egy amerikai állampolgárt megölnének, mondjuk, Tel-Avivban vagy máshol? – teszi fel a kérdést a BBC. Ebben az esetben Donald Trump kénytelen lehet cselekedni. Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnököt egyébként is régóta vádolják azzal, hogy az Egyesült Államokat akarja belekeverni Irán legyőzésébe.

Katonai elemzők szerint csak az Egyesült Államok rendelkezik olyan bombázókkal és bunkerromboló bombákkal, amelyek képesek behatolni az iráni nukleáris létesítmények legmélyebb rétegeibe, különösen a fordow-iba. Trump megígérte támogatóinak, hogy nem fog úgynevezett „örök háborúkat” indítani a Közel-Keleten. De ugyanilyen sok republikánus támogatja mind az izraeli kormányt, mind annak azt a nézetét, mely szerint itt az ideje a rezsimváltásnak Teheránban.

A BBC szerint az is opció, hogy ha Irán nem tudja megrongálni Izrael jól védett katonai és egyéb célpontjait, akkor ráirányíthatja rakétáit gyengébb célpontokra az Öböl-térségben, különösen olyan országokban, amelyekről Irán úgy véli, hogy az évek során segítették és támogatták ellenségeit. A károk hatalmasak lehetnének, hiszen számos energetikai és infrastrukturális célpont található a régióban. Ne feledjük, hogy Iránt azzal vádolták, hogy 2019-ben megtámadta Szaúd-Arábia olajmezőit, húszi megbízottjai pedig 2022-ben az Egyesült Arab Emírségekben támadtak célpontokat, bár azóta valamiféle megbékélés történt Irán és a régió néhány országa között.

Folytatódhat az iráni atomprogram?

Ugyanakkor ezek az országok amerikai légibázisoknak adnak otthont. Néhányan – diszkréten – tavaly segítettek megvédeni Izraelt az iráni rakétatámadástól. Ha tehát a Perzsa-öböl térségét megtámadnák, akkor annak az is a következménye lehetne, hogy amerikai harci repülőgépek sietnek az adott ország és Izrael védelmére.

Az izraeli támadás fő célja Irán nukleáris képességeinek megsemmisítése, ám előfordulhat, hogy ez nem sikerül. A BBC felveti:

Izrael megölhetett néhány atomtudóst, de semmilyen bomba nem képes elpusztítani Irán szakértelmét és tudását – nyomatékosítják az elemzők.

Izrael támadásának az is következménye lehet, hogy Irán vezetése arra a következtetésre jut, hogy a további támadások elrettentésének egyetlen módja az, ha a lehető leggyorsabban versenyt futnak a nukleáris képességek megszerzéséért. A BBC felveti, hogy figyelembe kell venni az emberi tényezőt, mert:

Ez legalábbis további támadásokra kényszerítheti Izraelt, potenciálisan folyamatos csapás- és ellencsapás-sorozatba lökve a régiót. Az izraelieknek van egy brutális kifejezésük erre a stratégiára: „fűnyírásnak” nevezik.

A globális gazdasági sokk már most következmény, az olaj ára már most is az egekbe szökik. Ezt a helyzetet súlyosbíthatja, ha Irán megpróbálná lezárni a Hormuzi-szorost, tovább korlátozva az olajszállítást. Ebben a helyzetben pedig elképzelhető, hogy az Arab-félsziget másik oldalán a jemeni húszik még intenzívebben támadják a Vörös-tenger hajói. Ők Irán utolsó megmaradt, úgynevezett proxy szövetségesei, akik a kiszámíthatatlanságról és a magas kockázatvállalási hajlandóságról ismertek. Az emelkedő olajár tovább növelné az inflációt a Trump vámháborújának súlya alatt már amúgy is nyögdécselő, globális gazdasági rendszerben.

És ne felejtsük el, hogy az emelkedő olajárakból egyetlen ember profitál, nem más, mint Putyin orosz elnök, akihez hirtelen dollármilliárdok özönlenének a Kreml kasszájába, hogy finanszírozni tudja az Ukrajna elleni háborúját.

Mi van, ha megbukik az iráni rezsim?

Az is lehetséges forgatókönyv, hogy Izraelnek sikerül elérnie hosszú távú célját, és kikényszeríti az iráni iszlám forradalmi rezsim összeomlását. Netanjáhú azt állítja, hogy elsődleges célja Irán nukleáris képességeinek megsemmisítése. De tegnapi nyilatkozatában világossá tette, hogy tágabb célja a rezsim megváltoztatása.

Azt mondta „Irán büszke népének”, hogy támadása „megtisztítja az utat a szabadság eléréséhez” azzal szemben, amit ő „gonosz és elnyomó rezsimnek” nevezett.

Az iráni kormány megbuktatása vonzó lehet a régió egyes lakosai, különösen néhány izraeli számára.

• De milyen űrt hagyhat maga után?
• Milyen előre nem látható következményekkel járna?
• Hogyan nézne ki a polgárháború Iránban?

– vetődnek fel a kérdések.

Szóval sok múlik azon, hogy a háború hogyan alakul a következő napokban. Hogyan – és milyen keményen – fogja Irán megtorolni a támadást, és mennyiben tudja – ha egyáltalán – korlátozni az USA Izraelt?