Bocsánat, nem hallom a Trump-kormány fülsiketítő korrupcióvádját Magyarországgal szemben, mert zörög a sárhányó

Angolul mondták, hogy a Magyarország szolgálatától elszokottak is értsék:

Nem egész három hónappal a Trump-adminisztráció hivatalba lépése után az amerikai pénzügyminisztérium levette Rogán Antalt az OFAC SDN szankciós listájáról, melyre a Magnitsky-törvény alapján került. A „corrupt Hungarian official” semmi konkrétummal alá nem támasztott politikai terméke tehát élt mindenestül kilencvenkilenc napot.

Gondolhatjuk persze, hogy mindez nem túl nagy segítség a magyar családoknak; nem lesz olcsóbb a kenyér, erősebb a forint és kelendőbb a villanyautó attól, hogy a magyar kormány egy minisztere nem senyved tovább egy szégyenlistán, amelyen eddig senyvedett. Ez önmagában Rogán Antalon kívül meglehetősen keveseknek fontos.

Hogy mennyien hiszik el azt a szemenszedett hazugságot, hogy a minden politikai rendszerben jelenlévő korrupció magyarországi formái egészen speciális, nemzetrontó, intézményesített szörnyűségek lennének, amik miatt a hazánk diszkriminációt, forrásmegvonást és megvetést érdemel. Hogy teljesen normálissá és általánossá válik-e az, hogy akinek Magyarországgal bármiféle baja van – nem szereti a háborús politikánkat, a Kína-politikánkat, az LMBTQ-politikánkat, a bevándorláspolitikánkat, az Izrael-politikánkat, a gazdaságpolitikánkat vagy bármi mást –, annak ezekben az ügyekben meg sem kell vívnia velünk a tárgyi vitát, s elég helyette artikulálatlanul rikácsolnia valamit az óh, be rémségesen szörnyű magyarországi korrupcióról. Ez a kérdés a fontos, nem önmagában Rogán Antal,

Az Amerikai Egyesült Államok most teljesen világossá tette, hová áll ebben az ügyben: Magyarország oldalára. Bizonyosan vannak és lesznek vitás pontok az USA és Magyarország között a Trump-kormány alatt is, de ezt a mocskos, gusztustalan fegyvert – a minden más vita lefolytatását feleslegessé tevő proxykorrupciózást – nem használják ellenünk. És adtak Trumpék egy nagy és megérdemelt pofont azon a magyar ellenzéki sajtómunkásoknak is, akik (bizonyára saját kútfőből, haha) szépen kifőzték azt a teljesen imbecilis narratívát is, mely szerint Trump az Európai Unióval szembeni vámjait a hatalmas kereskedelmi akadályt jelentő magyarországi korrupció miatt vezette be. (Egy lócitromot, mama, természetesen, hiszen a magyarországi korrupcióról hazudozó jelentést még a Biden-kormány készítette elő a David Pressman vezette nagykövetség mindig objektív és tárgyilagos információi alapján, Trumpék bűne legfeljebb az, hogy nem vették ki utólag azt a pár mondatot.) De innentől kezdve a helyzet egyértelmű, ugye, kollégák? Bocsánat, de nem hallom a Trump-kormány fülsiketítő korrupcióvádját a magyar kormánnyal szemben – zörög a sárhányó. Miközben az ellenzék Pressman jelentéseit lóbálja feszt, Trumpék egy pillanat alatt leszedték Rogán Antalt a korrupciós szégyenlistáról,

Egy nagyszerű nyugati szövetségesünk, az USA tehát már eltekintett hazánk korrupcióval való revolverezésétől, s ennek a tegnapi döntéssel szimbolikus tanújelét is adta. Ugyanerre a lépésre másik nagyszerű nyugati szövetségesünk, az EU esetében még várunk. Nekik egy kicsit nehezebb lesz, mélyebbre ásták magukat az ágyúfészekbe, nagyobb akrobatikával tudnak majd csak arcvesztés nélkül kihátrálni onnan, és odaadni a magyaroknak a magyarok pénzét. De látványosan csökken eme gusztustalan politikai fegyver árfolyama a nemzetközi politikai tőzsdén. Fontos, hogy már nem használja Amerika, fontos volna, hogy az Európai Unió se használja többé, s helyette folytasson a vitás kérdésekről inkább intellektuálisan megtámasztott, értelmes vitát.

Ebben segítettek most nekünk Trumpék egy picit. 

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás