Krausz Gábor
Pikáns nyilatkozatot tett válogatott futballistánk, Schäfer András. Dárdai Pál és a Hertha emlegetése vörös posztó a berlini rivális Unionnál.
A Hertha BSC ikonjaként tisztelik Dárdai Pált, aki előbb a Bundesliga-meccsek számában klubrekorder labdarúgóként, majd három időszakban is vezetőedzőként, immár 28 éve szolgálja a kék-fehéreket. Most viszont a német főváros "piros-fehér felében", a nagy rivális Union Berlinnél emlegette őt Schäfer András.
Az utóbbi években a másodosztályban ragadt Hertha fölé nőtt Union magyar középpályása egy médiarendezvényen nyilatkozott arról, hogy ő is Dárdaiéhoz hasonló karrierre és státuszra vágyik a maga klubjánál. A beszámolók szerint ez azért minimum némi homlokráncolást ér arrafelé, de Schäfernek elnézik: nem veszik se provokációnak, se hibának, csakis őszinte tiszteletadásnak.
Az ott eltöltött immár több mint három éve alatt több nehéz időszakon – súlyos sérülés- és műtétsorozaton, mellőzéseken – túljutott 26 éves, 35-szörös magyar válogatott játékos is történelmet akar írni Berlinben.
Pál egy példakép, legenda Magyarországon és a Herthánál.
Nem könnyű jó magyar játékosnak lenni Berlinben.
– idézte a kijelentése mellé nagyot kacsintó Schäfert a berlini Kurier.
Örülnék, ha a a következő tíz évben az Unionban futballozhatnék.
A cikk szerint Dárdai Pál 15 éves Hertha-játékoskarrierjével ellentétben Schäferé nehezebben indult az Unionnál, és ebben a szezonban sem volt könnyű dolga: mire beverekedte magát a kezdőcsapatba Bo Svenssonnál, jött az edzőváltás és mindent kezdhetett elölről – és a kispadról – Steffen Baumgartnál. Az első kilenc meccsen alig játszott (hatszor egyáltalán nem), de az utóbbi öt Bundesliga-mérkőzésen rendre szerepet kapott, háromszor kezdőként, és éppen azóta veretlen a csapat.
„A karrieremben mindig vannak hullámhegyek és -völgyek. Ebben a szezonban is akadtak nehéz időszakok, de végül is nagy küzdő vagyok. Nagyon keményen megdolgoztam a helyemért” – idézi a Kicker Schäfert, aki a sokadik edzője bizalma mellett a saját önbizalmáért is sokat tett, és most joggal büszke arra, hogy újra az Union fontos részének érezheti magát.
A fent említett, évtizedes vágyainál rövidebb távon is vannak bőven céljai, és ezeknek előfeltétele, hogy sokat és jól játsszon a klubjában. Elsősorban az vezérli, hogy a magyar válogatott erősségeként részt vehessen a 2026-os amerikai világbajnokságon:
Ez a legnagyobb álmom. Magyarország negyven év után térhet vissza egy vébére. Remélem, sikerül kvalifikálnunk a tornára!
Ami pedig az Uniont illeti, a sűrű edzőváltások után nehezen, de újra egyenesbe került csapatával szeretne ő is a Bajnokok Ligájában játszani (2023 őszén éppen a lábtörései miatt nem léphetett pályára például a Real Madrid és a Napoli elleni csoportmeccseken). Még a nehéz időszakokban sem akart eligazolni, a berlini csapatban akar meghatározó labdarúgóvá, vezéregyéniséggé válni. Az idő neki dolgozik – több posztriválisa kezd kiöregedni, és a helyzetük is bizonytalanná vált a klubnál –, az ő munkájára sem lehet panasz, így Schäfer lehet az egyik új alapember. Nem hangzatos nyilatkozatokkal és hangoskodással, de a csapatkapitányi tisztségért is kész tenni.
Azt nem mondhatod, hogy kapitány akarsz lenni. Azért küzdeni és teljesíteni kell – és így kiérdemelni
– jelentette ki Schäfer András, ezzel is utalva Dárdai Pál egykori felemelkedésére a Hertha vezérei közé.