Egész Boston gazdasága megérezné a külföldi diákok hiányát

Nagy gazdasági ára lehet a Donald Trump amerikai elnök és a Harvard Egyetem között eszkalálódó harcnak a külföldi diákok vízumával kapcsolatban. Utóbbiak ugyanis nem csupán az érintett egyetemek, hanem az azoknak otthont adó városok számára is jelentős bevételt hoznak.

A NAFSA: Association of International Educators non-profit szakmai szervezet legfrissebb jelentése szerint 

Csak Massachusetts államban, ahol Boston és a Harvard Egyetem található, majdnem négymilliárd dollárra rúgott ez az összeg, és több mint 35 ezer munkahelyet tartott fenn. (Egy amerikai dollár 351,5 forint.)

Az Egyesült Államok első számú egyetemén ráadásul aránytalanul magas a külföldi diákok aránya a legtöbb amerikai felsőoktatási intézményhez képest, a hallgatók 27 százalékát teszik ki a Harvardon a jelenlegi tanévben. Egy évtizede ez még csak 22,5 százalék volt, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a CNBC.

Boston megérezné a külföldi diákok kitiltását

Az Implan gazdasági elemzőcég elemzése szerint a több mint hatezer határon túli hallgatónak köszönhetően a Harvard 1125 helyi munkahelyet tart fenn és 180 millió dollárral járul hozzá Boston környékének gazdaságához, elsősorban a diákok kiadásainak köszönhetően. 

„Mivel a Harvardon nagyon sok a nemzetközi hallgató, ezért az intézkedés hatása is nagyobb lenne” – nyilatkozta a portálnak. „A gazdaság egy hálózati struktúra. A pénz áramlik, nem marad egy helyen, és ha történik valami Bostonban, az kihat egész térségre” – magyarázta.

Az oktatási intézményeknek azért csábítják a külföldi diákokat, mert általában teljes tandíjat fizetnek, ami a jövő tanévre a Harvard internetes oldala szerint 59320 dollár, de 

• egészségbiztosítással, 
• kollégiumi díjjal, 
• menzával 
• és egyéb költségekkel együtt 

eléri a 86926 dollárt (30,5 millió forintot). A világhírű jogi karon viszont csak a tandíj 80760 dollár lesz jövőre, a teljes költség a tanévre pedig 121 800 dollár (42,8 millió forint).

Az agyagi veszteségnél is nagyobb kárt okoz azonban az agyelszívás, és a világ egyetemei máris kapkodnak az Egyesült Államok elbizonytalanított külföldi diákjai után, akik egyelőre nem tudják, hogy mi lesz velük.

Tovább éleződik a feszültség

A feszültség folyamatosan éleződik a Trump-adminisztráció és a Harvard között, mióta az egyetem áprilisban elutasította a kormányzat követeléseit, amelyeknek a hivatalos célja az antiszemitizmus elleni harc.

Trump megfenyegette az egyetemet az adómentes státusz elvesztésével, a kormányzat masszívan csökkentette az akadémiai kutatások finanszírozását, korlátozta a külföldi – különösen a kínai – diákok számára a vízumok kiadását, és tervezi az elitiskolák adójának megemelését.

Alan Garber, a Harvard elnöke pedig közölte, hogy „vészhelyzeti terveket dolgoznak ki annak biztosítására, hogy a nemzetközi diákok és tudósok a nyáron és a következő tanévben is folytathassák munkájukat a Harvardon”.

A harcnak azonban nincs vége. Linda McMahon oktatási miniszter az NBC Newsnak adott pénteki interjújában azt mondta, hogy értek el ugyan haladást, de a Harvardnak többet kell tennie az antiszemitizmus ellen és a külföldi hallgatók felvételének szűrése érdekében.