Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben lángolt fel a magyar edzők legújabb kori története a Bundesligában, amikor hosszú idő után Dárdai Pál lett az ottani első magyar vezetőedző a Herthánál, néhány hónappal később Lőw Zsolt másodedzőként kapott feladatot Lipcsében, Petry Zsolt pedig akkoriban már hat éve a Hoffenheim kapusedzője volt. Azóta is szinte töretlen a magyar edzők jelenléte a német élvonalban, tavalyelőttig Dárdai még vezetőedző volt a Bundesligában, tavaly Lőw a Bayern München stábtagja volt, a jelenlegi idényben pedig Szabics Imre folytatta a sort az Augsburg másodedzőjeként. A hét elején aztán Lőw kapott vezetőedzői megbízást Lipcsében.
Már be is mutatkozott az RB Leipzig élén, szerdán 3-1-es vereséggel kezdett Stuttgartban a Német Kupa elődöntőjében. Lőw Zsolt elsődleges feladata a kármentés a Bundesligában, ahol Gulácsi Péter és Willi Orbán csapata jelenleg csak a hatodik helyen áll, miközben a minimális elvárás az első négy közé kerülni, ami biztosítaná a Bajnokok Ligája-indulást. Ebbe az irányba az első lépést ma teheti meg Lőw az együttessel, méghozzá korábbi, játékoskori klubja, a Hoffenheim ellen debütálhat vezetőedzőként a Bundesligában. Ezzel ő lesz a hetedik magyar vezetőedző az 1963-ban alapított német élvonalban.
Lőw már a kinevezése pillanatában egyértelművé tette, hogy a megbízást csak az idény végéig vállalta el Lipcsében, a nyártól visszatér az eredeti pozíciójába, azaz Jürgen Klopp közvetlen munkatársaként a Red Bull futballhálózatának a fejlesztésén dolgozik tovább.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy esélye sincs olyan korszakos alakká válni a Bundesligában, ahogyan azt az elődei közül Lóránt Gyula, Csernai Pál és Dárdai Pál tette vezetőedzőként.
Ugyanakkor joggal lehet büszke arra Lőw, hogy az újpesti víztorony mellől eljutott odáig, hogy most egy Bundesliga-csapatot vezethet. Edzőként nemcsak Magyarországról, hanem a régióból sem vezet könnyű út a topligákba. A román Cristian Chivu (Parma) és a horvát Igor Tudor (Juventus) is elsősorban a veretes olaszországi játékosmúltjának köszönheti, hogy jelenleg a Serie A-ban lehet vezetőedző. Egyébként nem hemzsegnek a környező országok szakemberei a topligákban, egyedül a németekkel ápolt speciális kapcsolat miatt előnyt élvező osztrákoknak van vezetőedzőjük a Bundesligában (Ralph Hasenhüttl – Wolfsburg, Christian Ilzer – Hoffenheim), a Premier League-ben (Oliver Glasner – Crystal Palace) és a Serie A-ban (Kosta Runjaic – Udinese) is.
Lőw Zsolt a hetedik, ők voltak a nagy magyar elődei a Bundesligában
Innen nézve mesebelinek tűnik, hogy volt idő, amikor Németország magyar edzők lábai előtt hevert. Rögtön a Bundesliga 1963-as indulásakor volt magyar vezetőedző a bajnokságban, Csaknády Jenő az 1. FC Nürnberget irányította. A korábbi csepeli edző az 1956-os forradalom után hagyta el Magyarországot, és a Bundesliga első idényében a kilencedik helyre kormányozta csapatát. Később, 1966-ban már hatodik lett a Nürnberggel, így kilépett a nemzetközi porondra, a Vásárvárosok Kupájába. A 2001-ben, 76 évesen elhunyt Csaknády 67 Bundesliga-meccsen volt vezetőedző.
Az Aranycsapat legendás védője, az 1954-ben vb-ezüstérmes Lóránt Gyula először 1965-ben kapott kispadot a Bundesligában a Kaiserslauternnél. A következő másfél évtizedben a Duisburg, az 1. FC Köln, a Kickers Offenbach, a Freiburg, az Eintracht Frankfurt, a Bayern München és végül a Schalke 04 vezetőedzője is volt, összesen 347 meccsen irányított a Bundesligában, amivel magyar csúcstartó.
Hozzá hasonlóan világbajnoki ezüstérmes labdarúgó volt, csak nem az 1954-es, hanem az 1938-as magyar válogatott tagjaként Vincze Jenő, aki 1966-ban Csaknády utódja lett a Nürnbergnél. Igaz, az egykori újpesti kedvencnek mindössze négy meccs jutott vezetőedzőként a Bundesligában.
Bédl János Máltán és az Egyesült Államokban is bajnokcsapatok edzője volt, de Németországban nem volt ennyire sikeres: 1974 októberében vette át a Bundesliga utolsó helyén álló Wuppertaler SV irányítását, de 24 meccsen egyetlen győzelmet aratva kiesett a csapattal az élvonalból.
Csernai Pál volt a legsikeresebb, két bajnoki címet szerzett a Bayern Münchennel
Utána következett a sorban a legsikeresebb magyar Bundesliga-edző: Csernai Pál. Korábban Lóránt Gyula segítője volt, majd 1978 decemberében épp tőle vette át a Bayern München vezetését. Lóránt úgy adta át a bajor sztárcsapatot, hogy öt pontra volt a legjobb kiesőtől. A müncheniek akkori elnöke mást akart edzőnek, de a játékosok az öltözőben egyhangúlag szavaztak arról, hogy Csernai legyen az utód.
– Ő volt a legjobb edző, akivel valaha dolgoztam – mondta egykori magyar mesteréről az aranylabdás Bayern-legenda, Karl-Heinz Rummenigge. – Tökéletes taktikát dolgozott ki minden mérkőzésre, lehetett bárki az ellenfél, mi mindig a saját játékunkat játszottuk.
Csernai végül négy és fél évig irányította a Bayernt, mialatt kétszer lett bajnok, és 1982-ben döntős volt a BEK-ben, ott az Aston Villától szenvedett fájó vereséget. Később rövidebb ideig a Dortmund, a Frankfurt és a Hertha edzője is volt, kereken 200 meccsen edzősködött a Bundesligában.
Legutóbb Dárdai Pál képviselte a magyar színeket vezetőedzőként a német fociban
Nem sokkal maradt el ettől a számtól Dárdai Pál, aki három részletben, összesen 186 élvonalbeli mérkőzésen vezette a Herthát. Játékosként senkinek sem volt nála több Bundesliga-fellépése a berlini klub történetében, és a kispadon is sikeres volt, 2017-ben a hatodik helyre hozta fel a csapatot, ami az elmúlt tíz év legjobb eredménye.
Dárdai összesen 247 meccsen volt a Hertha vezetőedzője, ezzel harmadik a klub örökranglistáján Jürgen Röber (254) és Helmut Kronsbein (263) mögött. Ha tavaly hagyták volna tovább dolgozni a másodosztályban, a jelenlegi idényben megdönthette volna a klubrekordot, ahogy azt játékosként is megtette Berlinben.
A nagy elődök után a hetedik magyar vezetőedző Lőw Zsolt lesz a Bundesligában a mai Lipcse–Hoffenheim meccsen (15.30, tv: Arena 4).
Lőw Zsolt első lipcsei edzése:
