A Stonehenge-nél kétszer idősebbnek tartott neolitikus kőkör arra készül, hogy újraírja azt, amit a történészek eddig tudni véltek az ősi civilizációkról. A jövő régészeinek mintegy 150 évre lesz szüksége Göbekli Tepe teljes feltáráshoz.
Göbekli Tepe, a világ legősibb építménye
Talán már hallottál a törökországi Göbekli Tepe építményről. Ha még nem, akkor azt érdemes róla tudni, hogy egy különleges neolitikus régészeti lelőhely, amely Törökországban, Délkelet-Anatólia Germuş-hegységében található, közel a szír határhoz.
Göbekli Tepe a török világörökség része: kerek-ovális és téglalap alakú építményekből áll, amelyeket vadászó-gyűjtögető népek emeltek Kr. e. 9600 és 8200 között.
A szakértők úgy vélik, hogy a mészkőből készült építményt valószínűleg fontosabb társadalmi események és bizonyos rituálék alkalmával használták, és utolsó 1000 éve során legalább háromszor-négyszer átépítették.
Az UNESCO szerint Göbekli Tepe az ember alkotta monumentális építészet egyik legelső megnyilvánulása, és a múlt innovatív építési technikáinak bizonyítéka.
Régebbi minden ismert ősi építménynél
Egészen hihetetlen, de mintegy 6000 évvel megelőzte Stonehenge-et, és még a sumer korszaknál is régebbinek tartják, amelyet a szakértők gyakran az egyik legkorábbi fejlett civilizációnak tartanak.
Tavaly azonban a régészek elismerték, hogy feltehetőleg téves, amit a megalitikus lelőhelyről eddig tudni véltünk.
Korábban azt gondolták, hogy a helyszínen lévő hét-tíz tonnás T-alakú oszlopokat – mint kezdetleges szobrokat – úgy tervezték, hogy embereket vagy mitikus humanoid lényeket ábrázoljanak.
Mi lehetett a funkciója?
Egyesek úgy vélik, hogy a helyet talán temetkezések helyszíneként használták, így feltehetőleg a világ legrégebbi templomát is tisztelhetjük benne. Mások azt állítják, hogy ez volt a híres Édenkert, ahogyan a Biblia is utal rá.
Dr. Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem Mérnöki Karának munkatársa azonban azt állítja, hogy a Göbekli Tepe a világ legrégebbi naptárja lehet.Úgy tűnik, Göbekli Tepe lakói lelkes megfigyelői voltak az égboltnak, ami érthető is, mivel világukat végül üstököscsapás pusztította el" – árulta el a The Expressnek.
A Göbekli Tepét az 1960-as években fedezték fel, de jelentőségét csak 1994-ben ismerték fel igazán. Jelenleg régészeti munkálatok folynak a helyszínen. Dr. Mehmet Önal, a Harran Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa szerint a teljes lelőhely feltárása körülbelül 150 évig fog tartani.
Újra írja a történelmet
Az elmúlt években számos áttörést értek el, többek között rájöttek, hogy egy igazán ősi civilizáció lakóhelyére bukkantak. A lakóhelyiségek felfedezése ugyanis megcáfolta azokat a korábbi régészeti elméleteket, amelyek szerint a helyszín kizárólag szertartásos zarándokhelyként szolgált.
Ez az elképzelés tehát megcáfolja azt az általános paleontológiai elképzelést, hogy az emberek körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdtek állandó helyekre letelepedni és városokat emelni.
Eszerint tehát mindez 1000 évvel korábban történhetett.
Göbekli Tepe tehát újraírhatja mindazt, amit eddig az emberiség történelméről tudtunk.
A folyamatban lévő munkálatokról Dr. Lee Clare, a Német Régészeti Intézet isztambuli részlegének munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben az ásatások a „különleges épületekre" összpontosítanak, amelyeket már részben feltártak, míg más területeket – köztük a talaj alá temetett kőköröket – a jövő generációira hagyják.
