Magyarországon egyedülálló történelmi és vallási örökségek rejtőznek, amelyek nemcsak magukat az építészeti csodákat, hanem a régió gazdag múltját, vallási életét és népi építészetét is bemutatják. A Középkori Templomok Útja egy különleges zarándokút, amely Magyarország, a Partium és Kárpátalja legszebb középkori templomait köti össze.
A Középkori Templomok Útja
A Középkori Templomok Útja egy egyedülálló vallási tematikájú túraútvonal, amely a Kárpát-medence három fontos területét, Magyarország északkeleti részét, a Partiumot és Kárpátalját köti össze. Ez a kulturális zarándokút lehetőséget ad arra, hogy a látogatók a térség gazdag vallási öröksége mellett a lenyűgöző középkori templomok történetét és építészeti csodáit is felfedezzék.
A program a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében indult, és azóta is folyamatosan bővült, mára több mint 60 román kori, gótikus és barokk stílusú templom tartozik az útvonalhoz. A templomok között olyan figyelemre méltó épületek is szerepelnek, mint a csarodai református templom, amely festett mennyezetéről és a különleges "mosolygó szentek" freskóiról nevezetes.
A Középkori Templomok Útja nemcsak vallási örökséget kínál, hanem lehetőséget biztosít arra is, hogy az ide látogatók a vidéki táj szépségeivel és a helyi közösségek hagyományaival is megismerkedjenek, ezáltal tökéletes lehetőséget kínál a régió turisztikai fejlesztésére is.
A Középkori Templomok Útja szerepel az UNESCO Világörökségi javaslati listáján.
Csaroda
Mind közül talán a csarodai református templom a legismertebb, amely a XIII. század végén épült késő román stílusban, és a Kárpát-medence egyik legismertebb középkori temploma. A templom különlegességét a hajó északi falán látható bizánci hatású freskók adják, melyek a Felső-Tisza-vidék legkorábbi ilyen jellegű falképeinek számítanak. A templomot gyakran "mosolygó szentek templomaként" emlegetik a freskók sajátos ábrázolása miatt.
Tákos
A tákosi református templom, melyet a helyiek "mezítlábas Notre Dame"-ként emlegetnek, 1766-ban épült a Felső-Tisza vidékén. A templom különlegessége, hogy favázas szerkezete sárból készült paticsfallal van kitöltve, amely a népi építészet egyedülálló példája. A templom belső terét Asztalos Lándor Ferenc asztalosmester festette ki 1766-ban. A templomot 1784-ben nyugati irányban kibővítették, és azóta is őrzi eredeti formáját.
Lónya
A XIII. században épült lónyai református templom a beregi tájegység egyik jelentős műemléke. Egyszerű, torony nélküli, egyhajós templom, amely az évszázadok során több átépítésen is átesett, de megőrizte középkori jellegét. A templom belső terét három különböző korszakból származó falképek díszítik, melyek között Szent György lovagja és Köpenyes Mária ábrázolása is megtalálható.
Márokpapi
A márokpapi református templom a középkori Márok falu temploma volt, melyet már a XIV. század elejétől fogva említenek. A templom különlegessége a XVII. századi színes, virágos külső festés, valamint a hajó északi falán látható Háromkirályok vonulása ábrázolása. A templom belső terét a diadalíven megfestett jelenet díszíti, ahol angyalok emelik a halott Krisztus testét a magasba.
Sonkád
A sonkádi református templom a XV. században épült, a Csaholyi család megbízásából. Az épület különlegessége a festett famennyezet, amelyet 1766-ban készítettek, valamint a szószék, a padok és a karzat díszes festései. A templom belső terét a restaurálás során felfedezett festett falak, a színes faragott szószék és karzatok teszik különlegessé. A templomot 1998-ban Europa Nostra-díjjal tüntették ki a sikeres helyreállításért.
Vámosatya
A vámosatyai református templom a XIII-XIV. század fordulóján épült, így a környék egyik legrégebbi vallási épülete. Az eredetileg román stílusú templom az évszázadok során gótikus és barokk elemekkel is gazdagodott. A templom különlegessége a 26,5 méter magas fa harangtorony, amely a Felső-Tisza-vidék legmagasabb ilyen jellegű építményei közé tartozik. A templom belső terében XVII. századi festett díszítések és egy XVIII. századi szószékkorona található, amelyek a református község művészeti örökségét tükrözik.
Nagyszekeres
A XV. században, késő gótikus stílusban épült nagyszekeresi református templom a település vallási és kulturális örökségének fontos része. A templom belső terében található festett kazettás mennyezet különleges értéket képvisel, amely a középkori templomok művészeti hagyományait idézi. A templom mellett elhelyezkedő temetőben több régi síremlék is található, amelyek a település történelmét és vallási hagyományait tükrözik.
