Comino, a híres Kék Lagúna szigete, amely valaha a világ legszebb földdarabkái közé tartozott, most a tömegturizmus áldozataként végnapjait éli. Patkányok, szemét és zsúfoltság jellemzi, miközben a kormány a sziget védelméért küzd. A kampányolók szerint az egész Földközi-tengeri sziget jövője veszélybe került – hogyan tovább?
Megmenekülhet még a Földközi-tenger gyönyörű szigete?
Egy Instagramon híressé vált kis sziget, amelyet a Földközi-tenger legszebbjeként emlegettek, most patkányoktól hemzsegő rémálommá vált, és "egy elhagyatott ország lepusztult favelájára hasonlít", állítják a kampányolók.
A kis máltai Comino-sziget gyönyörű türkiz színű vizeiről és híres mészkőöbléről, a Kék Lagúnáról vált világszere híressé.
A sziget idilli szépsége miatt a közösségi média influenszereinek köszönhetően rendkívül népszerű, akik ezért tömegesen látogatnak Cominóra. Emellett Cominonak az olyan híres hollywoodi filmeknek köszönhetően is megnőtt az ázsiója, mint például az itt forgatott Trója.
Bár Málta turizmusért felelős hatósága Cominót a "Földközi-tenger legszebb helyeként" emlegeti, a kampányolók szerint a szigetet jelenleg a túlturizmus pusztítja.
A nyári hónapokban naponta akár 10 000 turista is partra száll itt, akik aztán a zsúfolt öbölben szoronganak.
A szigeten mindenütt bulikra, hangos zenékre berendezkedett bárok találhatók, amelyek alkoholos italokat és nassolnivalókat kínálnak, melyeket aztán a vendégek szemétként hagynak maguk után, így tökéletes táplálékforrást biztosítva Comino növekvő patkány populációjának.
Kampány Comino megmentéséért
A máltai kampányolók most azért harcolnak, hogy megvédjék Cominót a jövőbeli pusztulástól, amelynek ehelyett természetvédelmi területnek és madárrezervátumnak kellene lennie.
Az egyik ilyen csoport a Moviment Graffitti, egy civil társadalmi szervezet, amely radikális változásokat követel a sziget kezelésében. 2022-ben a csoport hatalmas demonstrációt szervezett, amelynek keretében eltávolították a napernyőket és napágyakat a sziget partjairól. A csoport egyik tagja, Andre Callus "elviselhetetlennek" nevezte a jelenlegi helyzetet.
"Gozo és Málta lakossága számára ez egy rémálom, ezért már nem is mennek oda. Cominót intenzív kereskedelmi érdekek vették át. Nagyon kicsi hely, mégis 11 kioszk árul ételeket és italokat. Minél több profitot akarnak kisajtolni a szigetből" – mondta a The Daily Telegraphnak.
Az egyik helyi lakos azt írta, hogy a híres Kék Lagúna most éppen olyan, mint "valami lepusztult favela egy elhagyatott országban".
Egy másik így fogalmazott: "Ez a valaha gyönyörű sziget mára cirkusszá vált, de ha fizetnének sem mennék oda többé."
Málta kormánya óvatos egyensúlyt igyekszik találni Comino természetes szépségeinek védelme és a turizmus támogatása között – ami az ország GDP-jének 15 százalékát teszi ki.
Megoldást keresnek
Ian Borg, a turizmusért felelős miniszter azt javasolta, hogy a szigetre látogató napi vendégek számát 10 000-ről 5 000-re csökkentsék.
A törvény végrehajtása érdekében a kormánynak egyeztetnie kell a kereskedelmi hajózási vállalatokkal, hogy megtudja, hány utast szállítanak és hány járatot indítanak naponta.
Borg azt is megígérte, hogy az engedéllyel rendelkező bárok számát felülvizsgálják, valamint közvécék telepítését is tervezik.
A kampányolók, mint a Birdlife Malta, azonban azt szeretnék, ha Comino természetvédelmi státuszát a szemét napi eltávolításával és a turisták számának korlátozásával tartanák tiszteletben.
Comino a túlturizmus szimbóluma
Comino a túlturizmus miatt Málta esetében felmerülő szélesebb problémák szimbóluma. Az alig 500 000 fős szigetország tavaly 3,6 millió látogatót fogadott.
A turisták elszállásolására hatalmas tengerparti fejlesztéseket hagytak jóvá, amelyek a kampányolók szerint visszafordíthatatlanul károsítják Málta környezetét.
Mark Sultana, a BirdLife Malta vezérigazgatója reméli, hogy a Kék Lagúna állapota ébresztőként szolgál majd a politikusok és a fejlesztők számára.
"Túl sokáig fejték a tehenet" – tette még hozzá.
